Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI .)« M . Kártérítés, akadályozza abban, hogy a létesített építmény által telkeik állayáVasutépités oan Vagy azok használata tekintetében okozott káraik megtérítését okozta kár a vasúttársaság ellen a birói uton követelhessék, indokok : Altamegtéritésr. lános jogszabály, hogy tulajdonáról mindenki szabadon rendelkezik s ebből következően mást a tulajdonára való mindennemű jogtalan befolyástól kizárni jogositva van. Megszoritás csak annyiban áll fenn, hogy állami czélokból és egyéb azzal kapcsolatos közérdekből külön törvényben meghatározott esetekben a tulajdonos tulajdonát átengedni vagy annak használatában korlátozást 1ürni tartozik. De a vonatkozó törvények — némely egyes esetben tett kivétellel — az átengedésre vagy a használatban korlátozás tűrésére a tulajdonost csak teljes kártalanítás feltételével kötelezik. A vasutak építése czéljából sem tesz e tekintetben a törvény kivételt és az elv alkalmazásánál különbségei az sem állapit meg, ha vájjon a vasút az 1880: XXXI. t.-ez. 11. §-ában foglalt engedély alapján közúton, avagy az 1881: XLÍ. t.-ez. alapján engedélyezett kisajátítás utján nyert területen vezettetik. Ennek a, felfogásnak felel meg az 1868. évi április 20-án 4973. szám alatt az akkor fennállott közmunka- és közlekedési minisztérium által kiadott s jelenleg is érvényben levő rendelet 6. §-a és a 10. b) pontja, melyekben határozottan ki van mondva, hogy a vasúti vállalatok a köz- vagy magántulajdonon a vaspálya épitése által okozott minden kárt megtéríteni tartoznak; Az 1881: XLl. t.-ez. 15. §-ánals abból a rendelkezéséből, hogy a létesítendő vasút által a szomszéd birtokosok birtokainak használata nem akadályozható s a szükségen tul meg nem nehezithető — és hogy a most jelzett ezéloknak elérése végett az idézett szakasz többi részében a vállalkozóra több rendbeli kötelezettséget ró szintén az következik, hogy a vasutat építő társaság a szomszéd birtokosoknak az okozott károkért felelősséggel tartozik. Mindezeknek figyelembe vételével, kérdés tárgya csak az lehet, hogy a szomszéd birtokosok kárköveteléseiket mi módon érvényesíthetik. Olyan esetben, mely a jelen vitás kérdés felmerülésének alapjául szolgált, midőn a vasút az 1880: XXXI. t.-ez. 11. §-ában foglalt engedélynél fogva közúton vezettetik és így kisajátítási eljárás foganatba nem vétetik, a szomszéd birtokosok, ha a tervezett vasút a közúton oly átalakítást idéz elő, mely reájuk nézve vagyoni hátrányt okoz, a törvény nem szabván meg a kisajátításhoz hasonszerü eljárást, a tulajdonosok nem is lehetnek abban a helyzetben, hogy a tervezet megállapítása iránti eljárásban érvényesíthessék kárköveteléseikel. reájuk nézve tehát, ha az építkezés hátrányosan hajtatik végre, a kártalanítás tekintetében csakis a megegyezés, vagy ennek létre nem jötte esetében a birói ut marad fenn. A szomszéd birtokosoknak ezt a jogát az a körülmény, hogy az építkezés felsőbb hatóság által jóváhagyott terv alapján eszközöltetett, ki nem zárja, mert a jóváhagyás csak