Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG a felelősség, ha csak a megbízott megbízatása körét tul nem lépte: Kártérítés, azon körülmény pedig, hogy Bt B. alperes a rosszhiszeműen Végrehajtó kieszközölt zárlatot önként fel nem oldotta, bár ez módjában^ jogi képvi­állott volna, sőt még az igényperben is védekezett, valamint selőjének kár­a jelen perben több irányban kifejtett védekezése is, ügy térítési köte­tünteti fel ezen alperest/mint a ki ügyvédjének jogsértő lessége rossz­cselekményét magáévá tette, a miből nyilvánvaló, hogy dr. hiszemü fog­Seh. M alperes nem járt tul megbízatásán, ezen okok alap- tolásból ján mindkét alperes kártérítési kötelezettségét meg kelleti kifolyóan állapítani. Dr. Seh. M. alperesnek az; i kifogása, hogy ő nem volt jelen a végrehajtás foganatosításánál s tg] Őt rossz­hiszeműség nem terheli, azért nem volt figyelembe vehető, inert abból a körülményből, hogy alperesnek másik Írnoka is már azon előre megállapított szándékkal ment a hely­színére, hogy ott zárgondnokul alkalmaztassék, nyilvánvaló, hogy leiperes ingóinak lefoglalása és szoros zár alá vétele •dr. Sch. M. alperes egyenes utasítására történt, de különben is az ügyvéd a. végrehajtási eljárásnál közbenjárással meg­bízott Írnokának ezen közbenjárás körül elkövetett tényke­déseiért a megbízási viszonynál fogvá felelős. Mindkét al­peresnek áz a kifogása, hogy felperes kezességet vállalt a St. B. követeléséért, nem vétetett figyelembe azért, mert á foglaláskor felperes marasztalvá - ellene a végrehajtás el­rendelve még nem volt s így felperesre a jogsérelem beállott mai' a foglalással stb. — Szegedi tábla: Az elsőbjróság ítéle­tének felebbezett az a része, mely szerint alperesek a 383 kor. 16 fillérnek és ez összegnek a kereset beadásától járó 5% kamatának, valamint a perköltségeknek megfizetésére köteleztettek, megvaltoztatik, felperes keresetének ezzel a részével is elutasittatik. Indokok: Felperes kárát abból szár­maztatja, hogy II. rendű alperes, mini végrehajtató és 1. rendű alperes, mint ennek volt jogi képviselője az ő tulaj­donát képező lábasjószágokat tudva rosszhiszeműen végre­hajtás alá vonták és zárgondnoki kezelés alá adták és ez által a válasziratban tett előterjesztéshez képest a zárgond­noknak fizetett 331 kor. 16 fillér kárt szenvedett. Elsőrendű alperes dr. Seh. M., mint másodrendű alperes St. B. vég­rehajtató volt megbízottja csak felének a megbízásából ján el és oly tények a per során nem merültek fel, a melyek az ő személyes kártérítési kötelezettségét megállapítanák. St. B. II. rendű alperes pedig tekintettel arra. hogy a vég­rehajtási iratok szerint és az igényperben is megállapítottati !\ M. és G. V. juhászok, kik a lefoglalt lábasjószágokai őrizték, a végrehajtás alkalmával hozzájuk intézett ama kér­désre, hogy vannak-e M. T. -féle juhok a, nyájban"? azt te­lelték, hogy ott vannak M. -féle juhok, de hogy melyik M. juhai, azt nem tudják; ily körülmények között figyelemmel a végrehajtási törvény 48. §-ára, jogszerűen járt el li. rendű alperes akkor, a mikor ezeket az ingóságokai végrehajtás

Next

/
Thumbnails
Contents