Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI. JOG Kártérítés, vári takarékpénztár részére alzálogjogot, melyekről tudta, hogy azokat férje már megelőzőleg alperesnek eladta, mely eljárása tehát, bár fenyítő uton való elitélésére kellő alapot nem szolgáltatott, magánjogi szempontból jogosnak és felperes feljelentése alaptalannak nem minősíthető. (901. okt. 16. 1929. sz. ) — Curia: Hhagyja, (902. nov. 26. 7715/901. ) A hmstór 19698. Curia: Az 1876: XIV. t. -cz. 83. §-a alapján karicrtiés* jog volt ugyan a magyar királyi belügyi kormánynak a kötelessége a ^holera-járvány elfojtása ezéljából a tutajozást a Tiszán megkoierajárvány tiltani és felperes jogelődének a Tiszán uszó tutajait veszteg ellenében telt zár alá helyezni, még ebből azonban nem következtethető intézkedések- felperes jogelődének az a kötelessége, hogy eme tilalom köből kifolyóan, vetkeztében szenvedett kárát megfelelő kárpótlás nélkül tűrni lartozik. Sőt mivel sem az 1876: XIV. t. -cz., sem egyéb liasontárgyu törvényben ellenkező rendelkezés nem foglallatik, a fenforgó esetben is alkalmazandó az az általános elv, hogy a magánvagyon károsításáért akkor is megfelelő kártérítés követelhető, ha a magánvagyon károsítása közérdek előmozdítása ezéljából történt. Nem tekinthető ilyen esetben a kártérítés szükségképeni előfeltételének az, hogy a károsítás jogellenes cselekménynek, vagy mulasztásnak legyen a következménye, mert az egyesek közérdekben sem kötelesek vagyonukat vagy annak egy részét feláldozni, hanem maga az a tény, hogy magánvagyon a közérdek előmozdítása ezéljából károsittatott, a kártérítési kötelezettségnek kellő alapjául szolgál. Minthogy pedig a kereset tartalma szerint a felperes kártérítési követelését abból származtatja, hogy a magyar királyi belügyi kormány fentebb idézett rendeletének végrehajtásából a keresetlevélben részletezett kára és költsége merült fel s e szerint vagyonában eme rendelet végrehajtása által károsittatott, alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani és tekintettel arra, hogy a másodbiróság a kártérítés mennyisége felett nem határozott, eme bíróságét ez irányban, valamint a perköltségre nézve is határozat hozatalára kellett utasítani. (902. jan. 14. 3181. ) Végrehajtató 19699. Nagybecskereki törvényszék: I)r. Sch. M. és; i vaés jogi képvi- gyoubukott St. B. alperesek egyetemlegesen kötelesek felseUjének kár- peresnek 331 korona 16 fillér tőkét, ennek a kereset beadátéritési kött- sától 1898. évi június hó 6-tól járó 5% kamatait és 65 kolessége rossz- rona mérsékelt perköltséget 15 nap alatl végrehajtás terhe hiszemü fog- mellett megfizetni. Felperes a 627 korona 32 fillérre leszállilalásbói tott keresetének többi részével elutasittatik. Indokok: St. H. kifolyóan, nagybecskereki lakós javára 2680 korona s járulékai erejéig M. T. n. -ócskái lakós ellen 1897. évi május hó 5-én végrehajtás foganatosíttatott s ez alkalommal a M. I. birlalatában s ennek legelőbórletén talált juhok, bárányok, ló és szamár foglaltattak le. A végrehajtást St. B. képviselője, dr. Sch. M. nagybecskereki ügyvéd foganatosította egyik írnoka által és a lefoglalt ingók az ügyvéd másik Írnokának. R. B. -nak,