Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG m lését csak 1898. augusztus 20-án hajthatta be s így fcamaí- Kártérítés. veszteség czimén 226 frt 10 kr., s mert kénytelen volt ezen Kártérítés a követelésére 475 frt kölesönt felvennni 8°/0 kamatra, kamat- Ufnényetum különbözet czimén 86 frt 70 kr., ezen kölcsön megfizetése iránt megengedett per lévén ellene folyamatban, perköltség czimén 121 frt 29 kr. jogi lépések s mert 430 írtért szerzett ingatlanai az árverésen 355 írtért igénybevételt adattak el, e czimén 75 frt; végül a bűnvádi perbeli ügy- alapján. védi képviselet költsége czimén 50 frt kárt okozott neki jogtalan cselekedete által. Alperes azzal érvel, hogy ő a büntető bíróság oltalmát vette igénybe s kártérítéssel nem tartoznunk, tagadja a kereset összes állításait s vitatja, hogy a keresetben felszámított kárt felperes maga okozta. A bünügvi iratok szerint felperes a B. T. K. 400. §-ába ütköző közoki rathamisitás büntette miatt jogérvényesen vád alá helyeztetett s az ezen iratok között 8. n. sz. alatt levő 1947/93. sz. végzés szerint alperes a fenyítő per függés feljegyzése iránti kérelmével elutasittatott, ezek szerint tehát bizonyítottnak veendő, hogy a kereset alapját képező végrehajtási eljárás nem az alperes feljelentése folytán lett felfüggesztve. De elfogadja a törvényszék alperesnek azon érvelését, hogy a ki jogával a törvényszerű korlátok között él, az abból másra háramolhaló kárért nem felelős. Minthogy pedig alperes törvényes joglépéseket használt, midőn a sérelmére elkövetett közokirathamisitás bűntettét feljelentette, az ezen ténye által felveresre háramolhatott kárért nem felelős, mert nincs bizonyítva, hogy alperesnek oly jogellenes cselekedete szolgált a felperes elleni bűnvádi eljárás elrendelésére alapul, mely a magánjogi szabályok szerint kártérítési kötelezettséget von maga után, ez okoknál fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (901. jun. J. 7607. sz.) — Pozsonyi tábla: Hhagyja, mert végrehajtást szenvedőnek a törvény adta meg a jogot a végrehajtási eljárás felfüggesztésének kérelmezésére, e jougal való élés tehát jogtalan cselekméngnek annál kevésbb". minősíthető, mivel a, kérelem teljesítése vagy elutasítása bírói döntés tárgyát képezi s felperes maga is azt adja elő, hogy a bíróság alperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmének helyt adott és igy az jogos alappal birt: mert továbbá a büntető bíróság a fenyítő feljentés s illetve az annak folytán megindított nyomozat és végtárgyalás adatai alapján csakis azt bírálta el, vájjon a feljelentés tárgyává tett cselekmény a büntető törvény rendelkezésébe ütközik-e, az a körülmény tehát egymagában, hogy a büntető bíróság felperest az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól, felmentette, nem képez bizonyítékot arra, hogy a feljelentés jogtalan s illetve, hogy az abban a vád alapjául felhozott cselekmény magánjogi szempontból alaptalan, felperesnek büntetendő nton való felmentése tehát kártérítés alapjául annál kevésbbé szolgálhat, mivel a fenyítő iratokból is kitetszik, hogy felperes a férjével kötött bírói egyessóg alapján oly ingatlanokra szerzett zálogjogot s engedett erre az érsekuj11*