Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Kártérítés, hogy felperes ilyen költség megtérítésére köteleztessék és minthogy a fentiek szerint alpereseknek károsodása bizonyítottnak elfogadva nincs, felperes az alperesek kárával nem is gazdagodhatik az által, hogy ama költség1 viselése alól szabadul. (900. nov. 15. 1. G. 482.) Uindkét fel 19695. Curia: Az alsóbiróságok által helyesen kifejokozta hh- tettek szerint a vastartóknak keresztvasakkal ellátására feluiselésé. peres volt ugyan kötelezve, minthogy azonban a szakértők nyilatkozata szerint, a mit S. G. tanú vallomása is támogat, az első boltiv megrepedését nemcsak a keresztvasak hiánya, hanem a betonmunkának rendszertelensége is okozta, a mely kizárólag az alperes mulasztására vezethető vissza; minthogy továbbá az esetben, ha a per tárgyát képező kárt mindkét fel mulasztása idézi elő, azt a peres feb>k egyenlően viselni tartoznak : mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a szakértők által megállapított kárösszeg, kamat és az előleges szemleköltségnek felerészben megfizetésére az alperest kötelezni kellett; a másik felerészre nézve pedig felperest keresetével elutasítani. (902. febr. 6. 3284/901.) A tisztviselő 19696. Curia: A felülvizsgálati kérelemben azt panaszolvagyoni fele- ják az alperesek, hogy a felebbezési bíróság a kártérítés lősségének érdemi megállapításába nem bocsátkozott és az általuk felmegdliapttrísa ajánlott bizonyítási eljárást nem foganatosította. Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis elfogadván az elsőbiróság ítéleti indokait, a jelen kártérítési per megbirálásánál abból a felfogásból indult ki, hogy a mennyiben alperesek ellen a fegyelmi eljárás rendén meghatározott összeg iránt a vagyoni felelősség megállapittatott, a bíróság hivatása ez iránt csakis a végrehajtási jogot megadni és hogy alperesek nem bizonyították, hogy a megállapított összeget visszafizették. Ez a felfogás azonban nyilván téves. A vagyoni felelősség megállapítása esetén ugyanis az 1886 : XXII. t.-cz. 95. §-a értelmében a kártérítési kereset a rendes bíró előtt indítható meg, a miből az következik, hogy a vagyoni felelősségnek érintetlen hagyása mellett, a bíróság feladata mindazokat a, körülményeket megállapítani, melyekből a kártérítés és a kár mennyisége függ, vagyis, hogy a fegyelmileg sújtott cselekményből vagy mulasztásból minő tényleges kár származott s ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy a vagyoni felelősség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott összegre állapíttatott meg. (901. decz. 30. I. G. 465.) Kártérítés a 19697. Nyitrai törvényszék: A felperes 559 frt 39 kr. "törvényesen* tőke . . . iránt indit keresetet az alperes ellen az alapon, Tmegengedettihogy alperes öt a nyitrai törvényszéknél 1893. február 28-án 'jogi lépéseit okirathamisitás büntette miatt feljelentette és ezen feljelen"igénybevéieie tés következtében az alperes nevére irt ingatlanokra a felalapján. peres javára bekebelezett 760 frt tőke és járulékainak végrehajtása felfüggesztetett s ennek folytán a felperes követe-