Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

154 KÖTELMI JOG. Szolgalat! mulasztása következtében elenyészett az a joga, hogy a köteszerzödée. lezettsógét megállapító jogügylet, illetőleg a szolgálati szerződésnek érvényességét ez alapon megtámadhassa. (902. oki 16. I. G. 94.) Magánalkal- 19688. (hiria: Alaposnak találtatott alperesnek az a mázott fizetési panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, előlegének hogy az alperes által alkalmazottjának adott fizetési előleget kérdése végre-& marasztalási összegnél számításba nem vette; mert a hajtást fogla- felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy Sch. E.-nek lás esetéin,. 200 forint = 400 korona előleg tartozása volt, a mely jelenleg is fennáll: már pedig a munkaadó jogosítva van abban az ecetben, ha alkalmazottjának fizetése más hitelező javára le foglaltatik, az adott fizetési előleget az alkalmazottnak még ki nem adott fizetéséből, a végrehajtási zálogjogra való tekintet nélkül, visszatartani, a mely oknál fogva tehát alperes a 200 forint = 400 korona fizetési előleg kiadására jogszerűen nem köteleztethetvén, felperes keresetének erre vonatkozó részével elutasítandó volt. (901. ápr. 10. I. G. 102.) ipartestületi 19689. Curia: Ipartestület betegsegélgzö pénztáránál alhalbetegsegélyzö mázott s igy fontosabb állásra és nagyobb fizetés mellett pénztár iroda- fel fogadott irodavezetőnek felmondási ide je egy évben állapitvezetőjének tátott meg. — Az alkalmazott a három hóra történt felmondást szolg.viszonya nem feltétlenül, hanem jogfentartással vévén tudomásul, ez a jogfen tartás, bár csupán a felmondási határozat ellen használandó jogorvoslatra szorítkozott, az alkalmazottat minden törvényes lépésre feljogosítja, illetőleg őt az emiitett jogorvoslat elmulasztása más törvényes úttól el nem zárja. (902. okt. 14. 651.) títrikebm 19690. Curia: Alperes panasza az, hogy a felebbezési való részvétel, bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy őt a mint ok az kereseti kérelemhez képest elmarasztalta, holott . . . felperes elbocsátásra, az alperes munkásai között kiütött sztrájkban résztvevőn ós e miatt alperes által elbocsáttatván, ez utóbbi körülmény a nyugbérszabályzat szerint alperesnek a nyugbérhez való igényét megszüntette. Rz a panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis a 7. alatti okirat tartalmazza az alperesnél létező nyugbéralap szabályzatát; ez a szabályzat pedig nem tartalmazza azt és egyébként sincs a felebbezési bíróság Ítéletében megállapítva az, hogy a nyugbéralap kiadásaihoz a nyugbérre igénynyel birók sajátjukból bármi módon hozzájárulni tartoznának ; továbbá ama szabályzat szerint alperesnek gyári munkásai magánál a munkaviszonynál fogva, még nem jogosultak munkaképtelenségük esetére nyugbérre, hanem csak azok, a kiket alperes gyárigazgatósága a nyugbéralap tagjaivá minősít; tehát egyedül alperes tetszésétől függ az, hogy a munkásai közül kit, mikor és esetleg különleges feltótelek mellett a nyugbérre jogosítottak közé felvegyen A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az 1900. junius 18-ik napján alperes gyári munkásai között sztrájk