Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI J0< 141 összegére ujabb, a perköltségre is terjedő határozatot Indokok : Szolgalati Az alperesi uradalom gazdasági kormányzójának K. V.-nak szerződés tanú vallomásából kitűnik, hogy a felperessel az uradalom A gazdát** nevében szerződött Sz. J. az uradalom 10 kerületének egyikét (ispán) hatá*képező lvokasdi-puszta élén állott mint kezelő gazdatiszt. Az köre. általános jogszabály szerint a gazdaság önálló vezetésével megbízott gazdatiszt hatásköre kiterjed az ily gazdaság rendszeres folytatásával járó, nevezetesen a termények eladására vónatkozó ügyletek megkötésére s az e hatáskörben kötött ügyletek a földhirtokosra kötelezők ; e hatáskör megszorítása harmadik személyekkel szemben csak akkor lehet hatályos, ha azok erről tudomással birtok. Minthogy pedig az alperes kérelmére kihallgatott tanuk csakis azt bizonyították, hogy Sz. J. hatásköre alperes i'észéről megszorittatott ugy, hogy eladásokra a kormányzó beleegyezése nélkül nem volt feljogosítva, ellenben arra, hogy felperes az ügylet megkötésekor a megszorításról tudomással birt volna, alperes a felperes tagadásával szemben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott. Minthogy továbbá •100 métermázsa burgonya eladása egy önálló gazdaságot képező puszta birtoknál rendszerint előfordul s a rendszeres gazdálkodás keretébe esik, minthogy a burgonyának 600 korona vételára Sz. J.-nak egészben inegíizettetvé.i, alperes a miatt sem tehet kifogást, hogy felperes az ügylet megkötésekor nem volt önjogu; kétségtelen, hogy a kezelőtiszt által az uradalom nevében a jóhiszemben levő felperessel kötött ügylet alperesre kötelező s felperes az ügyletből folyó jogait alperessel szemben érvényesítheti. Mindezek alapján az olsőbirósági Ítélet megváltoztatása s annak kimondása mellett, hogy íelperes kereseti jogalap hiánya miatt a keresettel el nem utasítható, az elsőit Íróságot a rendelkező rész értelmében uj határozathozatalra utasítani kellett. — Curia: A másodbiróság itéle megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben az abban fölhozott indokok alapján. (902. nov. 11. 1681.) 19682. Bpesti keresk. és váltótörvényszék: A valóságra. Magánvállanézve nem kifogásolt E) alatti levélből kitűnik, hogy felperes lat nvuíidi31890. szeptember havában alperes társaságnál ideiglenes mi- *zabályzatánőségben alkalmaztatott. Nem vitás a felek között, hogy felperes nak hatálya. ez állásban 1894. júniusban vóglegesittetett. Nem vitás a felek Remuneratio közt, hogy alperes társaság felperest 1900 ápr. 1-én 3 havi felmon- követelhetése. dással elbocsátotta. Nem vitás a felek közt az sem, hogy alperes társaság fizetéséből havonkint bizonyos összeget a nyugdijalapra visszatartott. A visszatartott összeg mennyisége a meghallgatott szakértőknek véleménye és a feleknek egyetértő nyilatkozata szerint összesen 1285 K 70 f-t tett ki. Alperes társaság az elbocsátás okául a perben azt adta ele. hogy felperes 2 hónapon át szembeteg volt és kötelességét különben is hanyagul teljesítette. Azonban, minthogy felperes tagadta, hogy hanyag volt és alperes ezt bizonyítani meg sem kísérelte, és minthogy az a körülmény, hogy felperes