Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

140 KÖTELMI M iG Szolgálati folytatott házi vagy bérleti gazdálkodásának vezetésével bízta meg szerződés. £, A A. Ámde nagyobb mennyiségű termények beszerzése határgazdatiszt időügyletek kötése és szokványbuza vétele, amire az A) alatti hatásköre, szerződés irányul, kívül esik a gazdaság vezetése körén, és legMegbizás iul- kevésbbé sem tartozhatott a földbirtokos alperes ügyeinek rendezélépése. séhez. A L. A. által megbízásának túllépésével kötött A) alatti szerződés tehát az alperest nem kötelezi. Az a körülmény pedig, hogy L. A. az alperes ezimére érkező levelek átvételére és felbontására fel volt hatalmazva és ebből kifolyólag a felperes által Írottakat is átvette, azokra majd válaszolt, majd válasz nélkül hagyta azokat, a választott biróság illetékességének megállapítására nem alkalmas, végül arra, hogy L. A. állítólag az alperes nevében a S. czéggel valami határidőügyletet kötött és azt nyereséggel lebonyolította, a fenforgó esetben annál kevésbbé lehet súlyt fektetni, mert mivel sincs bizonyítva, hogy az alperes a kérdéses ügyletet magáévá tette, illetve a maga nevében kötöttnek elfogadta volna. (902. jul. 14. 2166.) Curia Helybenhagyja. (902. nov. 5. 1322.) A gazdatiszt 19681. Székesfehérvári törvényszék: A tanúvallomások (ispán) hatás-kétségtelenül igazolják, hogy a zirczi apátság előszállási köre. uradalmában, melyhez Knkasd-puszta is tartozott: Sz. »)., kivel felperes a burgonyavétell kötötte, nem intéző tiszt, hanem ispán volt, ki az uradalmi szabályzat értelmében nem volt jogosítva önállólag nagyobb eladásokat, mint a milyennek a kereseti ügylet is tekintendő, eszközölni, továbbá igazoltatott, hogy az olykép megállapított eljárás köztudomású volt, sőt hogy ezt felperes közvetlenül is tudta. Az uradalom intézője ezen adásvételről tudomással nem birt, ez a tanúvallomásokban nyer támogatást, de maga felperes sem állítja, annál kevésbé igazolja, hogy birt volna. Ily körülmények között azon adásvétel, mely 300 métermázsa rózsaburgonyára felperes és Sz. -I. között létrejött, a zirczi apátságot is kötelező ügyletnek nem tekinthető s így az abból származtatott kereseti követelésnek jogos alapja hiányzik, miért is felperes keresetével elutasítandó és mint pervesztes, az 1868. évi L1V. t.-ez. 251. §-a alapján a bíróilag mérsékelt perköltségekben marasztalandó volt. Nem vétethetett bírói íigyelembe, hogy az uradalommal egyes vásárlások az uradalom intézője közbejötte nélkül is történtek, mert a tannvallomások szerint ezen eladások is az intéző előzetes utasítása értelmében történtek, mit a vevővel közölni nem volt szokás s minthogy minden intézői befolyás nélkül történtek, felperes tartozott volna jóhiszeműsége igazolásául bizonyítani. Budapesti Ítélőtábla: Az ítélőtábla az elsőbírósági ítélet megváltoztatásával kimondja, hogy felperes kereseti jogalap hiánya miatt a keresettel el nem utasítható; ennek folytán az elsőbirósági ítéletnek a perköltségről rendelkező részéi hatályon kivüi helyezi s az elsőbiróságot utasítja, hogy .jelen Ítélet jogerőre emelkedése után ;i netán még Szükséges bizonyitásfelvétel után hozzon a kereseti követelés