Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI J< M hoz részére kocsi ki nem rendeltetik, ama telepre nem fog Szolgalati kijárni, hanem az I. rendű alperesi czég volt üzleti helyisébe- szerződés, ben fog naponta megjelenni. A fent kifejtettek szerint dzSzotgálal tel 1. rendű alperesi czég üzletének megszűntével is tartozott jesüése a /< felperes, akár történt vele szemben felmondás, akár nem, mondén idé alperesek érdekében szolgálatot megszakítás nélkül teljesíteni, és ezt a szolgálatot az illető telepen sem tagadhatta meg; a felebbezési bíróság Ítéletéből, avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből pedig nem tűnik ki az. hogy a kivánl kocsihoz valamely alapon jogos igénye volt volna: következésképen, felperes az által, hogy a II. rendű alperes rendelkezését jogos indok nélkül nem követte és az illető telepen a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint többé szolgálattétel végett nem jelentkezett, a szolgál atteljesitéshez köteles készségét tagadta meg, és ennek megtörténtével nem voll köteles a II. rendű alperes felperest a szolgálal teljesítésére felhívni, hanem felperestől a szolgálati fizetést addig az ideig, mig felperes maga megfelelően nem jelentkezett, jogosan megvonhatta; már pedig a felebbezési bíróság ítéletében tényként nincs megállapítva az, hogy felperes részérő] ilyen jelentkezés az 1901. évi november és deczember, továbbá az 1901. évi január havában megtörtént volna, ellenben Valónak el van fogadva az. hogy ez alatt a bárom hónap alatt felperes az alperesek érdekében szolgálatot nem is teljesíteti ; mert a fent kifejtettekből jogilag következik, hogy felperesnek az [. rendű alperesi ezég volt üzleti helyiségeiben utóbb netán naponta történt megjelenése felperes részéről megfelelő szolgálattételre jelentkezésnek nem tekinthető, és hogy az a körülmény, hogy felperesnek az illető telepen dolga esetleg nem akadt, nem lehet elfogadható indoka annak, hogy felperes a szolgálat teljesítésére készségét megtagadja. Ezeknél fogva a felebbezési bíróság ítéleti rendelkezése anyagi jogszabályba ütközvén, annak megváltoztatásával felperesi fentartott kereseti kérelmével el kellett utasítani. (901. nov. •_!('». G. 404.) 19(íS0. Budapesti tábla: A kereset alapjául szolgáló, a (fazdaiisi választott bíróság illetékességének kikötését is magában foglaló hatásköre. A ) a. kötéslevelet, mely 1902. április havi határidőre szállítandó Megbízás tu 2000 q szokványbuzának vételéről szól, nem az alperes irta lépése. alá, hanem L. A. az alperes nevével. Az alperes irányában tehát a választott bíróság illetékessége csak akkor állhat meg, ha L. A.-nak mint megbízottnak jogköre az .4) alatt foglall szerződés kötésére kiterjed. A választott bíróság ezt igazoltnak veszi és e részben főleg az 1901. november 25-én M. A. debreczeni kir. közjegyző előtt, kiállított megbízó levélre hivatkozik. Azonban tévesei), mert az említeti közjegyzői okirat szerint az alperes hosszabb útra készülvén, nehogy vagyoni érdekei hátrányt szenvedjenek, mindenféle ügyének rendezésével, különösen pedig az o&szes hujatlanam.
