Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 137 rnondási idő alatt, a kiküldetések elmaradása folytán ilyen Szolgálati kiadásai a dolog természete szerint nem merülnek fel: a szerződés, felebbezési biróság anyagi jogszabályt sem helytelenül nem Az alkalmaalkalmazott, sem nem mellőzött, midőn kimondotta, hogy zott ületméfelperes a felmondási időre felszámított és kereset tárgyává nyének fotett napidíjakat, mint a melyek, a kifejtetteknél fogva, a gtümia. fizetés jogi természetével nem birnak, alperestől volt szolgálatadójától követelni nem jogosult: miért is felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett (901. szept. 12. Tí. G. 62. ) 19(>78. Curia: A felebbezési biróság által tényállás -íz tufownal gyanánt meg van állapítva, hogy 1899. május hóban, midőn való elbocsáfelperes Moszkvából visszatérvén, alperesnek a jelmezruhákat tás jogának vissza nem adta, mivel ezeket elzálogosította, alperes őt mü- megszűnése. vezetői állásától felmentette, kijelentvén, hogy őt többé nem alkalmazza. Alperes azonban ennek ellenére felperest szolgálatában 1900. szeptember 7-ig megtartotta, illetményeit ez ideig kiszolgáltatta, sőt neki külön megbízást is adott, Már most, ha alperesnek oka és joga, lett volna is felperest szolgálatából felmondási idő bevárása nélkül és illetményei kiszolgáltatásának beszüntetése mellett azonnal elbocsátani, ilyen joggal az eset felmerülésekor azonnal kellett volna élnie, tényleg azonban nem élt, ami a felebbezési biróság Ítéleti tényállásából kitűnik. Ha pedig akkor nem élt és a szolgálati viszony tovább is folyamatban maradt s alperes arra nézve a tényállási megállapittatni sem kérte, hogy a fentebb vázolt eset megtörténte után merült volna fel felperes részéről valamely oly uj körülmény, mely a, szerződési viszony mellett is feljogosítaná alperest arra, hogy felperest szolgálatából azonnal elboesássa, most már alperes oly okból, melynek joghatályát maga alperes eny észtette el, felperes illetményeinek kiszolgáltatását jogosan meg nem tagadhatja (901. márcz. 27. T. G. 92. ). 19679. Curia A II, rendű alperes a felebbezési bíró-Szoh(íí(d ^ ság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okábólics^es<í a fel' támadja meg: nevezetesen az anyagi jogszabály megsértését n, ond4si idő abban találja, hogy a felebbezési biróság mellőzte azt a jog- lilaU szabályt, a mely szerint a szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, a ki a maga részéről szerződési kötelezettségének eleget tett. ellenben helytelenül alkalmazta az ipartörvénynek a segéddel szemben a felmondhatásra és a felmondás nélkül elbocsáthatásra vonatkozó rendelkezését, Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési biróság Ítéleti tényállásaként ugyanis felperesnek a felebbezési eljárásban már csak a Ll. rendű alperessel szemben fentartott kereseti kérelme az volt. hogy neki a C) alatti szolgálati szerződésben szabályozott fizetése az 1900. évi november és deczember, továbbá az 1901. évi január hónapokra Ítéltessék meg. A felebbezési biróság ebben a három havi fizetésben II-od rendű ^perest azért marasztalta, mert tényként valónak azt fogadta