Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

136 KÖTELMI JOG Munkaszer- vetéssel helyettesithetik és a felebbezési biróság Ítélete szerint zödés. maguk alperesek is, csak a folyó gazdasági év végéig kívánják Ff les müve- a szerződést fentartani. Panaszolja felperes, hogy a felebbezési te*re kiadott biróság jogszabályt sértett azzal is, hogy a felperes által a föld. felebbezési tárgyaláson becsatolt becsülevelet nem vette bizonyítékul arra, hogy alperesek a vetésben marháik által kárt okoztak és hogy erre a körülményre a bizonyítás el nem rendeltetett, a mit ő tanukkal tudott volna bizonyítani és a mire nézve nem tesz különbséget az, hogy alperesek szándékosan vagy gondatlanságból követték el a kárt. Alperesek a becsléshez meg voltak híva, megjelenhettek volna. Ez a panasz sem bír törvényes alappal. A felperes által e részben felhozott és bizonyítani czélzott körülmény ugyanis nem tartozik a szerződés kellékei közé, következéskép a szerződés intézkedései szerint abból a czélból megbirálás tárgyává nem tehető, hogy azáltal alperesek mennyiben sértették volna meg a szerződés rendelkezéseit. Az, hogy alperesek állatai a megosztás alá kerülő feles vetésben az év folyamán esetleg kárt okoztak, nem szerződésszegés megállapításának, hanem esetleges kártérítésnek szolgálhat alapjául. A felebbezési biróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy az erre nézve kért bizonyitásfelvételt mellőzte. (902. jun. 18. í. C4. 264.) XVI. Szolgálati szerződés.*) Az alkalma- 19677. Budapesti tábla : Az 1884: XVII. t.-ez. 97. §-ának zott illctmé- az a rendelkezése, mely szerint az iparos, ki segédét törvényémk fo- nyes ok nélkül, a felmondás határidejének eltelte előtt elbogaima. csátja, köteles neki kilépése előtt azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási idő alatt élvezett volna, megadni, helyesen másként nem értelmezhető, mint ugy, hogy az alkalmazottnak kiadandó illetmény fogalma alá csakis azok a szolgálmányok vonhatók, melyeket az alkalmazott, ha a felmondási idő alatt is alkalmazásban áll, a végzett vagy végzendő szolgálatai fejében, mini kikötött díjazást igényelhetett volna. Minthogy azonban a peres felek között létesült szolgálati szerződés kiegészítő részét képező A/F. alatti szolgálati szabályzat 11. §-ának világos rendelkezése szerint, az előző 10. §-ban meghatározóit napi dijak, a különben fix-fizetéssel javadalmazott társulati alkalmazottal azon időre, midőn a szolgálat teljesítése érdekében utazásokat végez, nem á szolgálat díjazásaként, hanem az utazással kapcsolatos szállásdijak (fűtés és világítás), továbbá az élelmezést, valamint vendéglői költségek fejében, tehát a jelzett czimeken felmerülő kiadások megtérítéseként illetik meg; a szolgálatból azonnal elbocsátott felperesnek azonban a fel*) A gazdának felelősségéről az alkalmazottja okozta kárért 1, alább Kártérítés alatt.