Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG megindította, nyílt kifejezést adott annak, hogy a maga részé- Munkaszer ről a megrendelt építkezést teljesen befejezettnek tekinti, ződés továbbá az, hogy szerinte is szükségesnek talált javitásokat Munkába a kereset beadásáig helyre nem hozta, hanem abban a számi- visszatartó* tása szerint fenforgó javitási költségnek megfelelő összeget hiányok mia levonásba hozta, egyértelmű azzal, hogy az épületén többé (épület). javítani nem hajlandó; minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a felperes által teljesített munka nem mindenben felel meg a szerződés feltételeinek, annálfogva helyes a felebbezési bíróságnak a megállapított tényállásra fektetett az a jogi döntése, hogy alperesek jogosultak a javítások követelése helyett a hiányok kijavításának megfelelő összeget a megállapított munkahérből Levonni. (901. márcz. 27. G. 88. ) 1%75. Curia Alaptalan felperesnek az a panasza is, Feies m'uvr hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az anyagi lésre **fl*, ft jogszabályt, a mikor alpereseket a takarmány elvitelének t<*Mtényéből származtatott kár megtérítésére nem kötelezte; meri a felebbezési bíróság tényállásként azt állapította meg, hogy a peres felek közt egy gazdasági évre terjedő feles mivelési jogviszony iránt jött létre megállapodás és a megkötött szerződés a termett takarmány visszahagyása iránti kötelezettségre ki nem terjedett; már pedig feles müvelésnél az évi termés felére a megmunkáló tarthatván jogos igényt, ezt a fele termést a megmunkált földről el vinni és felette szabadon rendelkezni van jogositni, ha csak ennek ellenkezője ki nem köttetett és alperesek mint egy gazdasági évre szerződött feles munkálok, ellenkező megállapodás nem létében, nem tartoznak tekintetbe venni a felperesnek, mint a feles mivelésre kiadott föld haszonbérlőjének a haszonbérbeadó földtulajdonossal szemben vállalt kötelezettségét a termelt takarmánynak a földbirtokon visszahagyására, vagy ott felétetésére nézve. (902. jun. 19. I. G. 47. ) 19676. Curia telülvizsgálati tanácsa: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét azérl támadja meg, hogy a felebbezési bíróság a szerződések kötelező erejére vonatkozó jogszabályt sértette meg akkor, a midőn alperesek a szerződésnek azt a lényeges pontját, hogy 150 véka rozsvetést tartoznak vetni, nem teljesítették, hanem a helyett csak 130—120 vékát vetettek, mégis a szerződési kikötés ellenére a felebbezési bíróság ennek a szerződési kötelezettségnek nem teljesítését nem tartotta oly lényegesnek, hogy ennek alapján a feles mivelési szerződést megszüntette volna. Felperes panasza nem bir megállható alappal. A felebbezési bíróság megállapította ugyan, hogy alperesek a szerződé* szerint kikötött mennyiségben nem vetettek rozsot, de azt is megállapította, hogy az őszi szárazság hátráltatta a vetést. A jelzett mulasztás tehát arra elegendő okul nem szolgálhat, hogy a fele* munkálási szerződés a gazdasági év folyamán azonnal felbontasséi;. akkor, a mikor alperesek a hiányzó rozsvetést eoyéb tavaszi