Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

134 KÖTELMI J( M, Munkaszer- séges költség összegét a felperes követeléséből vissza, illetve megzödés. tartsák; következésképen felperes keresete ama 4000 koronára Munkabér nézve nem időelőtti; de a felebbezési bíróság ama hiányok visszatartana helyreállítására szükséges költség mennyiségének megállápiMányok miatt tását mellőzvén, a tényállás e hiányosságánál fogva a jelért (épület), per ama 4000 koronára nézve érdemi eldöntésre nem alkalmas; és mert a felebbezési bíróság Ítéletében megállápitott tényállás szerint azok a pótmunkák, a miknek fejében a felebbezési bíróság felperes javára 572 korona 80 fillért megítélt, nz A) alatti szerződéssel épült ház czéljaira és kiegészítésére teljesíttettek; erre való tekintettel tehát azoknak a pótmunkáknak rendeltetése és használhatása az illető háznak az A) alatti szerződésből kitetsző rendeltetésével és használhatóságával a dolog természeténél fogva összefügg, következésképén alperesek az illelö hiányok helyreállítása költsége fejében vissza és megtartási jogukat, a mennyiben erre a 4000 korona fedezetet nem nyújt, felperesnek a pótmunkák czimén keresetbe vett követelésére nézve is egészben vagy részben gyakorolhatják, és igy ama hiányok helyreállítására szükséges költségre való tekintet nélkül, illetve e költségek mennyiségének megállapítása előtt felperes javára azt az 572 korona 86 fillért sem egészben, sem részben megítélni nem lehet. Ezeknél fogva ki kellett mondani azt, hogy felperesnek keresete ama 4000 koronára nézve nem időelőtti; egyébként pedig a S. E. 204. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletét feloldani és azt a biróságol megfelelő eljárásra utasítani. (900. aug. 2,-> [. (J. 251.) 11)()?4. (hiria mint felülvizsgálati bíróság; Felperes felülvizsgálati, alperesek pedig csatlakozási kérelmükkel elutasittatnak. indokok: Felperes panasza elsősorban az, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a keresetileg érvényesített munkabérbe beszámította azt az összeget,, a melyek a felperes által alperes részeié emelt épületben mutatkozó hiányok helyreállítása ezéljából szükségesek, jóllehet felperes szerint alperes első sorban egyedül a mutatkozó hibák kijavítását követelheti. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert a munkabéri szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint a vállalkozó köteles a megállapított feltóteleknek megfelelő müvet létesíteni és a. megrendelőnek rendelkezésére bocsátani és ha abban helyrehozhat/' hiányok volnának, azokat felszólításra a szerződési feltételeknek megfelelő állapotba hozni, melynek elmulasztása esetén a, megrendelő megfelelő kárpótlást követelhet; mindezekből jogszerűen az következik, hogy a vállalkozó csak addig követelheti, hogy a mü hiányainak kijavítására neki, alkalom adassék, mig azt a maga részéről befejezettnek nem tekintette s annak, hogy a hiányok kijavitására nem hajlandó, kifejezést nem adott. Minthogy pedig felperes azzal, hogy a munkabér teljes összegének érvényesítése végetl a kéréseiéi a munkaadó ellen