Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

130 KÖTELMI JOG Haszonbérlet tekintette, hogy ennek nem teljesitése jogilag a haszon­Haszonbérlet, bérleti szerződés megszüntetését vonja maga után és ez seerzödesmec)- alapoD a keresetnek helyt adott. (902. ápr. 17. I. G. 108.) szüntetésen 19U70. Cuna: A felperes által már csak a felülvizs­Mkötöu gaz- gálati tárgyaláson szóval előterjesztett aj panaszpontok a dálkodást S. E. 190. §-a értelmében a felülvizsgálatnál figyelembe módtól való nem vétethettek. Felperes felülvizsgálati kérelmét a S. ET eltérés miatt. 185. §-ának a) pontjára alapítva azt panaszolja, hogy a felebhezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy habár megállapította azt, hogy alperesek a B) alatti szerző­dést megszegték, a mennyiben a szerződés 7. pontjában fog­lalt rendelkezés ellenére feles gazdálkodást űzlek, takarmányt a birtokról elszállítottak s végül, hogy legelőt és kaszálót feltörtek, mindamellett a haszonbérleti szerződést meg nem szüntette. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert téves ugyan a felebbezési bíróságnak az az indoka, hogy a szerződés megszüntetésének még a szerződés lényeges fel­tételeinek megszegése esetén sem volna helye, mert a felek a B) alatti szerződés 4. pontjában a szerződés megszüntet­hetését egyedül a haszonbér fizetés elmulasztása esetére kor­látolták, egyéb szerződésszegés következményéről pedig a szerződés 8. pontja rendelkezik. A szerződés 4. pontjának ama rendelkezéséből ugyanis, hogy a haszonbér fizetés elmulasztása esetén a szerződés megszüntetésének van helye, nem következik, hogy a haszonbérleti viszony a haszonbérleti idő lejárta előtt egyéb okokból megszüntethető nem volna; minthogy általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbérleti szerződés lényeges kikötését megszegő haszonbérlővel szemben a haszon-' bérbeadó a szerződés megszüntetését abban az esetben is követelheti, ha a szerződésben a szerződésszegés következ­ményéül a szerződés megszüntethetése ki nem mondatott; külömben is a szerződés 8. pontjában foglalt rendelkezés, egyedül a szerződéstől való visszalépés, vagy a takarmány elszállítása esetén alkalmazható. Mindamellett helyes a felebbe­zési bíróságnak ez a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította; mert a felebbezési biróság által meg­állapított, felperes által meg sem támadott, a S. E. 197. §-a alapján l el iát a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tény­állás szerint alperesek részéről nem követtetett el oly szerző­désellenes cselekmény, a mi jogi beszámítás alá volna von­ható. Ugyanis habár a felebbezési biróság tényállása szerint alperesek a haszonbérleti területnek az egész haszonbérle­móny területéhez arányítva jelentéktelen terjedelmű részen két holdon répát feles müvelés utján termeltek és alkalmazott­juk T. majorosnak javadalom fejében rozs és tengeri terme­lésre két hold földet adtak, ez a rendes haszonbérleti gazdál­kodás természetével nem ellenkezik s a szerződésileg tiltott feles gazdálkodás meghatározása alá nem esik. Azzal pedig, hogy a termelt répának egy részét alperesek elszállították,

Next

/
Thumbnails
Contents