Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI JOG szerződésellenes cselekményt el nem követtek, mert habár a Haszonbérlet szerződés 8. pontja szerint alperesek eltiltattak attól, hogy llaszovhévht, a 'Haszonbérelt területről takarmányt elszállítsanak, de más- ssérkőáés >»<•<, részről a szerződés 11. pontjában maguk a szerződő felek szüntetése A megállapították azt, hogy a takarmány elnevezés alatt ki- Ukötőtt gazzáróan mely termények értendők, ezek között pedig a; répa dálkodási megemlítve nem lévén, alperesek a termelt répa feletti ren- módtól táié deíkezésben korlátolva nem voltak. Azonban alaptalan & eltérés mroM kaszálló és gyep feltörésére alapított panasz is, mert a felebbe zési bíróságnak az elsőbirósági Ítéletből elfogadott tényállása szerinl alperesek, panaszolt cselekménye abból állott, hogy egy csekély terjedelmű rakodó helyet és a rétből egy pár ekenyomnyit felszántottak, alperesek ama tényei tehát jeentéktelenek lévén és felperes jogos érdekeinek sérelmére nem szolgálván, azok a szerződés felbontására okul sem fogadhatók el. Végül: a mi a haszonbér összegének késedelmes fizetésére vonatkozó panaszt illeti: az szintén alap talán, mert a felebbezési biróság tényállása szerint felperes alpereseknek a kereset tárgyává tett haszonbéri részlel összegre nézve a következő évnegyedig halasztási engedtek - az alperesek az engedett idő alatt a hátralékos összege! felperesnek megküldötték, ha te hál a szóban forgó részösszeg felperes tényei következtében kezeihez nem is jutott, alperesek részéről jogi beszámítás alá eső késedelem fenn nem forog. (902. szepf. 11. Gr. 4(59. ) 19671. Curiax A hatálytalan felmondásnak jogi követ- Haszonbérfcti keznlénye csak az lehet, hogy a másik szerződő fél a fel- szerződés fel. mondást nem köteles elfogadni, hanem a szerződés fentar- mondása tását követelheti, miből kifolyóan egymagában a jogi hatálylyal nem birn puszta felmondás kártérítés alapjául nem is szolgálhat. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényállása, nem tartalmazza azt, iiogy alperes felperest a haszonbérletbe] i tényleg megháborította, vagy ő! a iiaszonbérlemény elhagyására kény szeritette volna, ellenben az nyert megállapítást, hogy felperes a liaszonbérleményt önkényt hagyta el, anná'fogvaa kár követelési igény jogszerű alapja hiányozván, helyes a felebbezési bíróságnak az a, jogi döntése, mely szerint felperesi keresetével elutasította. (901. máj. 22. 1, G. 180. ) 19672. Curia: Alpereseknek panasza első sorban az,A haszonbérhogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy beadó ellen vealpereseket a kereseti összegből 2826 korona 64 filléren felüli zcteti végreosszegben marasztalta és a bérlemény területére alperesek hajtás kihaaltal emelt épületeknek 2540 koronát kitevő értékét a haszon- "ihaszonbér összegbe beszámítani nem engedte. Ez a panasz alapos, bérlő jogviA felebbezési bíróságnak saját és az elsőbiróság ítéletéből szonym elfogadott tényállása szerint ugyanis a haszonbérbeadó megbízottja, a haszonbérbeadó fél hozzájárulásával jogosította fel alpereseket a bérlemény területén az építési költségnek a has2onbérí összegbe való beszámithatásának feltétele mellet! 9*
