Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

108 KÖTELMI JOG Bérlet. a nen] használhatás idejére bért jogszerűen nem követelhet. A bérlemény Az ügy ily jogi állásánál közömbös az, hogy a bérlemény használható- használatát eltiltó hatósági intézkedésre a bérlő* szolgáltatott-e mgának ható- okot, mert igenlő esetben is a bérbeadó nem a bér követelé­sei tilalma. sére, hanem esetleg kártérítés érvényesítésére volna jogosítva. (902. szept. 4. I. G. 97.) A bérleméin) VMSW). Curia: Habár valamely épületnek általában lák­lakhatósága- hatóságára nézve, biztonsági és egészségi szempontból, a lak­nak megálló- hatási engedélynek kiadása, vagy annak elvonása, a közigazgatási jntása. hatóságok hatáskörébe tartozik, de ha a bíróság előtt válik vitássá a pere* felek közötti szerződési* jogviszonyból kifolyóan valamely épületnek a szerződésileg kikötött, vagy rendeltetésszerű czélra való használhatlansága vagy használhatósága, a biróság nincs elzárva attól, hogy eme kérdésre nézve maga rmdeljen el buonyitást és a felett határozzon és ezzel a feiebbezési biróság nem bírálta fölül a rendőrhatósági határozatokat és nem sértette meg az 18GÍ): IV. t.-ez. 1. §-ba lefektetett azt a sarkalatos jogelvet, hogy a birói és közigazgatási hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. (902. máj. 9. I. (i. 684.) 1%50. Curia: Alaptalan ugyan felperesnek az a. panasza, hogy a feiebbezési biróság azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint a bérlemény egy részének a bérbeadó által a bérlő­től pnkényüleg elvonása jogot ad a bérlőnek az egész bérleti szerződéstől való azonnali elállásra, mellőzte akkor, a mikor teljesen figyelmen kívül hagyta felperesnek a bérleti szerző­dós megszüntetésére egyik okul színién felhozott azt a tényállí­tását, hogy alperes a felperesnek szintén bérben adott kert­ben építvén fel a hatóságilag lebontani rendelt fa félszer helyett szilárd anyagból az nj mosókonyhát, ez által fel­perestől a bérlemény egy részét elvonta, s e miatt a bérleti szerződós megszüntetése követelhető volt. Ez a panasz azért alaptalan, mert a feiebbezési biróság a kert egy részének el­vonása tényét indokolásában felhozta, de ennek jogkövetkez­ményekép a bérleti szerződés megszüntetését ki nem mon­dotta, ezzel azonban jogszabályt nem sértett, mivel a bérle­mény csekélyebb és jelentéktelenebb részének elvonása a bérszerzö­dés megszüntetését jogilag maga után nem vonhatja, hacsak a: ellenkező szerződésileg ki nem köttetett, ily kikötés pedig lény­ként megállapítva nincs, sem pedig az, hogy az elvont kert­terület a kertnek lényegesebb része volt volna. Panaszolja továbbá felperes, hogy a feiebbezési biróság megsértette, illetőleg mellőzte azt az anyagi jogszabályi, a mely szerint a fővárosban érvényes bérleti szerződós oly bérhelyiségek fölött, melyekre nézve a hatósági lakhatási engedély meg­adva nincs, érvénynyel és a bérlő felet kötelezőleg fenn nem állhat, holott felperes, a csatolt közigazgatási hatósági hatá­rozattal (használhatósági engedólylyel) bizonyította azt, hogy a hatóságilag elrendelt és alperes részéről ennek folytán esz­közölt átalakítások ős átépítések oly természetű munkák

Next

/
Thumbnails
Contents