Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 107 bérelt lakás poloskás voltára vonatkozó tény bizonyítása Berletesetében a bérleti szerződés felbontása és a kártérítési jogo- Poloskái sultság kimondandó. Jogszabályként áll ugyan, hogy a bérbeadó a bérlemény tárgyát annak rendeltetéséhez képest használható állapotban köteles a bérlőnek átadni (Budapest főváros lakbérleti szabályrendelete 19. §.), a poloskákkal ellepett lakás pedig erre a czélra használhatónak nem tekinthető; továbbá a felebbezési bíróság tényként megállapította ugyan, hogy felperes a behurczolkodás napját, vagyis 1900. június 20-ikát követő éjjelén nyugodni nem tudott, cselédeit behivatta, ezek sok poloskát találtak és az odavitt bútorokat kirakták a gyepre, de tényként azt is megállapította, hogy felperes a behurczolkodás előtt a lakás nem tiszta voltáról tudomást szerzett s a nevében eljáró S. G. a tisztítás teljesítésére a Tirgram társaságot felhívta, és az a tisztogatást teljesítette is, és pedig az alperes részéről tett ajánlat következtében az alperes költségére. És habár a felebbezési bíróság azt is tényként állapította meg, hogy a felperes részéről megállapodásszerüleg eszközlött tisztogattatás után foganatosított birói és szakértői szemlék alkalmával bár csekély számban, élő poloskák még mindig találtattak, ellenben a gyors elszaporodást, előidézni képes poloskafészkek nem találtattak nem sértette a felebbezési bíróság a fent emiitett anyagi jogszabályt azzal, hogy a bérleti szerződésnek a felperes részéről egyoldalulag történt felbontásából kifolyólag az alperest a kifizetett bérösszeg visszaadására és kártérítésre nem kötelezte, mert a íelebezési bíróság tényként meg nem állapította azt a lényeges lénykörülményt, sőt azt a birói szemle is szakértői vélemény alapján megezáfoltnak vette, hogy a lakásba beköltözés napját követő éjjelen abban talált poloskák alperes részéről bérbeadott bútorokból, vagy a lakás egyes részeiből jöttek volna elő; továbbá mert a megállapított tényállás szeriül a beköltözést megelőzőleg a felperes és alperes közt a lakásnak az alperes költségére és a felperes részéről még ki nem fizetett lakbér terhére felperes által történendő kitisztogatása iránt, létrejött, és foganatba ment megállapodás következtében az a megállapított tény, hogy a lakásban a beköltözéskor poloskák találtattak és néhány élő poloskának létezése a birói szemle és a szakértői vizsgálat alkalmával is észleltetett, az alperesnek a lakás használható állapotban átadására vonatkozó kötelezettsége kivüli mulasztása jogilag meg nem állapiiható. Oly birói gyakorlat pedig, a melynél fogva a bérleti szerződést a bérlő felbontani és kártérítést követelni akkor is jogosult volna, ha a bérelt lakásban csak néhány poloska a gyors elszaporodás veszélyének feltételei nélkül találtatik, fenn nem áll (902 jun. 10. I. Gr. 39.) 19(>48. Curia: .4 bér a bérleméng használhatásának ellenértékeképen követelhető. Ha tehát a bérlő a bérieméiül közigazg. tilalom következtében nem használhatta, a bérbeadó