Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

106 KÖTELMI JOG! Bérlet. fo>wí és az J. ) alatti szerődés sem tartalmazza azt, hogy a bérlemény alperesek a ház bérbe vételekor kijelentették volna, hogy a használható- ház egyes helyiségeit mily czélra kívánják használni, és sága a kibér-hogy felperes szavatosságot vállalt volna abban a tekintetben, léskor tervbe hogy alperesele a háznak egyes részeit az egész bérleti idő alatt vett czélra. arra a czélra fogják használhatni vagy albérbe adhatni, a mely czélra ezek a helyiségek a bérbeadás idejében tényleg használtattak s azokért alperesek a hír beadás idején fizetett béreket fogják megkapni, tehát hogy a perben emiitett pinczehelyiség általában műhelynek, vagy egyenesen péküzletnek lesz használható, - és hogy érette alperesek évi 600 forintot fognak albérként kapni. Másrészről pedig az sem állapíttatott meg tényként, hogy az a pinczehelyiség, a melyben a bérbeadás idején péküzlet volt, más czélra. mint egyedül csak műhelyre vagy péküzletre használható nem volt volna, és hogy igy alperesek a pmezét attól az időponttól kezdve, a mikor a közegészségügyi hatóság azt péküzletnek vagy műhelynek használni megtiltotta, nem használhatták volna. Azzal a ténynyel tehát, hogy a közegészségügyi hatóság a pinczének péküzlet vagy más műhely czéljára való használatát 1898. márczius 1-től kezdőelőleg eltiltotta, és hogy az ettől kezdve a szerződésnek 1899- május 1-ével történt megszűntéig péküzlet vagy más műheh ezéljaira albérbe adhat") nem volt, alperesek a pmezehelyiségnek más czélra való használásától és albérbe adásától annál kevésbbé estek el, mivel a közegészségügyi hatóságnak 1897. Február 28-án 7949. szám alatt hozott határozatával a pmezehelyiségnek más czélra való használata tiltva nem volt. Az a jogszabály tehát, hogy a bérlemény nem használhatása esetében bérleszállitásnak van helye, arra való tekintettel, hogy alperesek a pincze helyiségnek a felperes részéről nem szavatolt sütőniühely vagy más műhely helyett más czélra való használatában gátolva nem voltak, s a felperes hibájára visszavezethető ily használati akadály meg nem állapíttatott, alkalmazható nem lévén, a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy alperesek részére a sütőmühelyért a hatósági eltiltás ideje előtt fizetett bérösszegnek megfelelő összeg beszámítására való igényét jogosnak el nem ismerte, és az 1898. május 1-től 1899. május l-ig terjedő egy évre 600 forint összeget felperes követeléséi)!' he nem számított. (900. nov. 9. I. G. 402. ) Poloskát 19617. Curia:.... Végül alaptalannak találtatolt a lakás. felperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályt, a mikor a megtartott szemle alkalmával talált poloskák csekély számából arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy e csekély szám nem elegendő a bérleti szerződés hatálytalanítására, valamint alaptalan az a panasz is. hogy a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta a Curiának hasonló esetekben hozott ítéleteiben kimondott azt a birói gyakorlatot, hogy a