Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 105 tárgy a hitelnyújtáskor az adott kölcsönre fedezeti alapul Ajánd'kozaJ szolgált, a mi a hitelnyújtásnak az ajándékozás megelőző K^'^a időben Való keletkezését feltételezi. (902. jim. 25. G. 27. ) ^egtama^m 19044. Curia: Jogszabály ugyan, hogy olyan átruházási "• ***íef * ügylet, a melynél az átruházott tárgynak az értéke túlhaladja *ya™^ a szolgáltatott értéket, a jelentkező értékkülönbözet erejéig rendszerint ajándékozást képez és hogy a megajándékozott egyéb fedezeti alap hiányában — az ajándékozónak az ajándékozás idejében már fennállott tartozására nézve, a hitelező irányában csak az ajándékozott érték erejéig felelős, azonban e jogszabály alkalmazhatásának nyilván feltétele az, hogy az ajándékozó tartozásának fennállása bíróilag elismertessék s abban az marasztaltassék. (902. decz. 18. 1. G. 867. ) X. Életjáradék. 19645. Curia: Az, hogy valamely okiratban foglalt megállapodások állapitanak-e meg és minő jogügyletet, mint jogi minősités körébe tartozók, jogkérdést képeznek s igy felülvizsgálat alá esnek. Az, a ki valakinek eltartására bizonyos életjáradékot rendel, feltétel gyanánt megállapít hatja, hogy az a járadék az illetőnek szeméiig éhez van kötve, mely esetben annak gyakorlata, vagyis az annak fejében kapott összeg iránti jogmásra ép ugy át nem ruházható, mintha az illető tartás nem készpénzbeli egyenértékben, hanem természetben szolgáltatnék ki; mivel annak jogi természetén nem változtathat az az esetleges körülmény, hogy a természetben való eltartás helyett, annak készpénzbeli egyenértéke szolgáltatik ki. Jogérvényes lehet olyan korlátozás, hogy az csak személyhez kötöttnek tekintendő és azt másnál; a járadékot adó fizetni nem tartozik. (902. márcz. 11. I. G. 588. ) XI. Bérlet. lí)G4<>. Curia: Alpereseknek az a panasza, hogy a 1, "rh; mé^ felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy lia*zmühaín; beszámítási kifogásuknak a hatóságilag betiltott pékműhelysfga a " után 1898. május 1-től 1899. május 1-éig eső elvesztett te 1200 korona bér tekintetében helyi nem adott, alaptalannak találtatott. A felebbezési bíróság Ítéletében tényként megállapítottnak tekinthető, hogy alperesek a felperes házát a keresethez A \ alatt csatolt bérleti szerződés feltételei melletl vették 1897. május l-töl számított 8 évre bérletbe. Ennek a szerződési okiratnak 7-ik pontja azt tartalmazza, hogy átverések, mint bérbe vevők, jogosítva vannak a bérleményt és tartozékait ugy, a mint czéljaik kívánják használni, s azt egészben vagy részben albérletbe is adni. Ellenben nem állapíttatott meg tényvett czélra.