Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG a térfogatbeli hiány miatt a vételár leszállítására, illetve mey- vétel térítésére irányuló követelésüket sikerrel csak akkor érvényesíthet-A - Hza~ nélc, ha a bontó föltételhez kötött alperesi szavatossági kötelezeti- val"ss"<J" "c séy alapján a kikötött határidő elteltéig a megvett ingatlant fel- ingatlan tér­mérették, s ezzel a szerződós kifejezett rendelkezésének a fogatáért maguk részéről szintén eleget tettek volna. Minthogy azon­ban a felebbezési biróság tényállása szerint a felperesek a szerződésben meghatározott időben a felmérést nem eszközöl­tették, hanem a hiány kimutatására megállapított idő le­telte után is a vételárra fizetéseket teljesíttettek, sőt azt tel­jesen ki is fizették, eme tónyükkel kifejezést adtak annak, hogy a szerződésileg részükre biztositott joggal élni nem kívánnak, s ezzel az a bontó feltételhez kötött joguk, hogy az alperes által telj esitett szolgáltatás hiányossága miatt ezt szavatosságra vonhatták, megszűnt; már pedig az egyszer elenyészett jog hatálya többé vissza nem állitható, miért is jogszabályba ütközik a felebbezési biróságnak az a jogi dön­tése, mely szerint alperest fizetésre kötelezte, ehhez képest a felebbezési biróság Ítéletét az alperest marasztaló részében megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett. (901. máj. 29. G. 187.) 19629. (hiria: A felebbezési biróság Ítéletében felhívott s 1896. deczember hó 10-én kelt adásvételi szerződés azt tar­talmazza, hogy alperes az ott telekkönyvi helyrajzi számok szerint megjelölt ingatlanoknak B. L-t illető XU részét veszi meg a felső nyomási kiosztott, de nem telekkönyvezett uj osztály földdel "2000 forint vételárért, tehát a vétel nem hol­danként vagy más térmérték szerint meghatározott árban, hanem átalányösszegben történt s a szerződési okiratba fel­vett az a kijelentés, hogy az eladott XU rósz illetmény tér­mértéke mintegy 4^2 lánczot tesz ki, a „mintegy* szóban rejlő határozatlanságnál fogva sem alkalmas arra, hogy az eladónak szavatossága a 4l/2 láncz területéből hiányzó ama 1 hold 303*U [1-ölért megállapittathassék, a melynek fejében a felebbezési biróság alperes részére a kárpótlást meg nem itélte7 annyi­val kevésbé pedig, mivel a felebbezési biróság tényként azt is megállapította, hogy alperes a megvett birtokrészleteket a vétel előtt nemesak megtekintette, de azokat a vétel előtt két éven keresztül mint feles bérlő használván, azokat jól ismerte. (901. febr. 7. I. G. 603/900.) 19630. Curia: Az alperes által bírói letétbe helyezendő Kiadó kötdet­biztositéki összegre nézve a tábla ítélete megváltoztattatik, sége az ingat­s az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Mert alperes mint lan teher men­eladó szerződésiley kötelezvén magát a kereseti ingatlan tehermen- töltésére, tesitésére, ez<n czél csak akkor éretik el, ha alperes, a mennyiben a bekebelezett zálogjogok törlése nem eszközölhető, biztositéktd olyan összeget helyez birói letétbe, mely által a bekebelezett terhek fedezve vannak, miből folyólag tekintve, hogy a Curiának 39. száma polgári döntvénye, mely arra az esetre vonatkozik, ha a szer-

Next

/
Thumbnails
Contents