Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

94 K< >TKLMI .Fí.Mi Vétel. zodo felek az ingatlan tehermentesítése iránt megállapodásra Eladó köteles- nem jöttek, jeZen perben nem alkalmazható, felperes mint vevő, séfje az ingat- ki a 700 forint vételárt kifizette, jogosan követelheti, hogy hm téherrtieyv- alperes, ha a bekebelezett zálogjogok törlésére alkalmas oklesitésére. iratokat neki át nem adná, az elsőbiróság Ítéletében meghatározott összeg birói letétbe helyezésére köteleztessék, mivel abban az esetben, ha alperes biztositékul csak a 700 forint vételárt helyezné birói letétbe, felperes még mindig kitéve volna annak, hogy a 700 forintot túlhaladó követelések erejéig zálogjogi bekebelezést nyert hitelezők a jelzálogul szolgáló ingatlanból követeljenek kielégítést. (901. nov. 26. 1869.) Hátralékos 19631. Curia: Jogszabály, hogy a szerződésteljesítését, vételár lőre- ellenkező kikötés hiányában vagy ha az előleges teljesítés telhetése in- magából az ügylet természetéből nem következik, csak a fátlan eladd- szerződő fél követelheti, a ki a szerződést maga részéről sánál. teljesítette, vagy legalább is egyidejűleg teljesíteni kész és képes. Ebből következik, hogy ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés esetén, az eladó a hátralékos vételárt rendszerint csak akkor követelheti, ha a tulajdonjog a vevő javára békébeleztetett, vagy legalább egyidejűleg bekebelezhető, mert a bekeblezés megtörténtéig a szerződés az eladó részéről teljesítve nincs. Az ezzel ellenkező szerződésbeli kikötés pedig, mint a különben irányadó jogszabálylyal szemben kivételes rendelkezés, szorosan magyarázandó. Midőn tehát az A) alatti szerződés nem tartalmaz olyan nyilatkozatot, a melyben a vevő alperes a még hátralékos vételárra nézve kifejezetten a tulajdonjog megszerzésére való tekintet nélkül tesz fizetési Ígéretet, sőt ellenkezőleg a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a mely tényállásnak valamely jogszabály megsértésével törtónt megállapítását a felperes a S. E. 197. §-nak megfelelően ki nem mutatta — a peres felek a szerződés kötésekor abban a feltevésben voltak, hogy a tulajdonjog bekeblezése még a hátralékos vételár első részlete fizetési határidejének elérkezte előtt meg fog történni: a szerződésnek pusztán abból a rendelkezéséből, hogy az egyes vételár-részletek fizetésére naptár szerint megszabott határidő tüzetett ki, jogilag nem következik az alperesnek az egyébként irányadó jogszabálytól eltérő az a kötelezettsége, hogy vételárt fizessen annak ellenére, hogy a felperes a tulajdonjogot az alperesre átruházni még nem képes. A felebbezési bíróság tehát helyesen értelmezte az A) alatti szerződést akkóp, hogy annak alapján az alperes a hátralékos vételárt a tulajdonjog megszerzésétől függetlenül fizetni nem köteles. (902. máj. 28. I. G. 32.) Gyógyszertár 19632. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében felhívott elaMspL. elsőbirósági ítéleti tényállás szerint a peres felek a Miskolczon levő, az „Isteni gondviseléséhez czimzett gyógyszertárnak összes felszerelvényeivel és berendezéseivel való adásvétele tárgyában olyan ideiglenes szerződésre léptek, hogy a végleges szerződés egy hónap alatt állítandó ki és kölcsönösen