Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

92 KÖTELMI ,J< x; Vétel. miből jogilag az következik, hogy az eladók mindegyike a Társeladók- vételárnak öt illető hányadát, a többi eladótárs hozzájárulása nak fejen- nélkül is követelheti és nem köteles azzal megelégedni, hogy a Métái köreié- vételárnak öl illető része birói letétbe helyeztessék; e szerint tehát, lése. annyival inkább helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alpereseket a felperest a tulajdoni arány szerint megillető vételárhátraléknak a felperes kezeihez leendő fizetésére kötelezte, mert a felebbezési biróság tényállása szerint a másik eladótárs V. I'. hagyatéki vagyonaként a hátralékos vételárnak csak felerésze vétetett fel, a vételár eme részére pedig felperes keresetét fenn sem tartotta. De nem bir jogszerű alappal alpereseknek az az érvelése sem, hogy a fizetésre már csak azért sem köteleztethetnek, mivel felperes csak a kezeihez fizetendő összegről állithat ki nyMutatványt, az pedig egymagában a bekebelezett zálogjog törlésére alkalmas okiratot nem képez; mert a felperes kezeihez teljesített flzetési'ől ez által kiállított nyugt atvány alapján a zálogjog felperes jutaléka erejéig törölhető, és mert az a körülmény, hogy a hagyaték részére kirendelt ügygondnok a fizetést nem szorgalmazza, vagy arra haladékot engedett, a jogilag felperest illető követelés fizetésének megtagadására jogszerű alapot nem nyújt s ehhez képest a felperes követelése érvényesithetésének útjában nem áll. (900. nov. 29. !. <i. 445.) Az eladó sza- 19628. Curia: Alperes panasza az, hogy a felebbezési valóssága az biróság az .4) alatti szerződésnek nem helyes értelmet tulajingatlan tér- donitott, midőn abból azt állapította meg. kiogy a szerződésfogatáért. ben foglalt korlátozás ellenére, az eladott ingatlan terjedelme tekintetében alperes szavatossági kötelezettsége még mindig épségben fennáll. Ez a panasz lényegileg alapos; mert a törvényes gyakorlat által elfogadóit jogszabály ugyan, hogy az eladó külön kikötés nélkül is felelő* az eladott dolognak szerződésszerű szolgáltatásért, e szerint tehát az ingatlan eladója is, a ki a meghatározott térfogatban adta el. a kikötött térfogat terjedelméért rendszerint szavatol; azonban a szerződő felek a szavatosság terjedelmét, tartamát s egyéb feltételeit szerződésben szabadon határozhatják meg, következően a szavatosság kérdésének jogi megbirálásával az az irányadó, a mit a felek jogviszonyaik szabályozásaként, a szerződésben kötelezőnek elfogadtak : mái pedig a felebbezési biróság tényállása szerint, az alakilag és tartalmilag való .-1) alatti L891. évi május 6-án kelt szerződés kifejezetten azt tartalmazza. ..hogy az eladó fél szavatosságot vállal arra nézve, hogy a szanádi 993. hrsz. alatti felső réii legelő L15 hold kat területű, a mennyiben a folyó évben eszközlendő és vevők költségén teljesítendő felmérés által a fold kisebb területűnek tűnnék ki, ugy az ezen földre eső 7000 forint, azaz hétezer forint vételár a hiányhoz aránylagosan leszámítandó." E szerint a szerződésben az eladó szavatossági kötelezettségével szemben a netaláni hiányok kimutatásának ideje és módja is szabályozást nyervén, felperesek ez alapon