Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Bérlet. nem alkalmas bizonyítékokra vau fektetve és h. a felébb, biróGőzkazán ki- sajr szakértői szemlével és eskü alatti kihallgatással az igazságot bérlése. kideríthette volna. A felébb, bíróság Ítéleti tényállása szerint, a periratokhoz csatolt és „haszonbéri szerződés" czimü okirat alakilag és tartalmilag való, már pedig ez okirat tartalma szerint egyrészről felp , másrészről B. B., özv. B. L-né és Sz. K. lényegileg akként szerződtek, h. felp. által ad B. B. és társának teljesen használható állapotban egy gőzkazánt, h. átvevők fizetnek a felp.-nek negyedévenkint 77 frt bért, h. átvevők a gőzkazánt bármikor, 4000 frt lefizetése mellett, tulajdonul Kitarthatják és ez esetben a további bérfizetés mszünik, h. egy év elteltével a szerződést bármelyik fél felmondhatja és ez által megszüntetheti és h. egyébként átvevők a bért addig kötelesek fizetni, mig a gőzkazánt az átvételkor volt állapotban vissza nem adják. E tényállás mellett helyes a felébb, biróságnak az a jogi döntése, h. az átvétel után a gőzkazánnak mromlása vagy leromlása, úgyszintén a gőzkazán visszaállításának költsége az átvevők terhére esik : mert az a jogi döntés mfelel a „haszonbérleti szerződés" czimü okirat kifejezett rendelkezésének. De ama tényállás mellett helyes a felébb, bíróságnak az a jogi döntése is, h. a felek között nem hitelezési ügylet jött létre, mert nem felp., hanem egyedül az átvevők tetszésétől függött az, h. a gőzkazánt a kikötött vételár lefizetése mellett tulajdonul mtartsák; felp. tehát a vételárt az átvevőknek nem hitelezte, hanem a felek között lényegileg valóban bérleti szerződés jött létre az átvevőknek nyújtott azzal a joggal, h. a bérlet tárgyát a mhatározott vételáron tetszésükhöz képest tulajdonul rátarthatják ésigy az adásvételi ügylet létesítésére csak felp. tett kötelező ígéretet, következésképen az illető okirat tartalmából nem állapitható meg az, h. a felek akarata tulajdonképen az adásvételi ügylet létesítésére és arra irányult, h. felp. a mhatározott vételárt hitelezi és a bérösszeg a vételár kamatául szolgáljon, de ez iránt a felébb, bíróság Ítéletében egyébként sincsenek tények megállapítva; már pedig az 1883 : XXV. t-cz. rendelkezései csak a hitelezési ügyletekre alkalmazandók. A felébb, bíróság ítéleti tényállása szerint a gőzkazán átadása és átvétele az 1895. évi június hó 18. napján mtörtént és ez által az a gőzkazán B. B. és társainak birlalásába került, e tényállás mellett tehát a fenn kifejtetteknél helyes a felébb, biróságnak az a jogi álláspontja, h. a felp. bérkövetelése megállapítására döntőnek az illető gőzkazánnak az 1895. évi június hó 18. napján és nem az átvevők birlalata alatt volt későbbi minőségét tekintette. Már pedig a felébb, bíróság Ítéleti tényállása szerint felp. a gőzkazánt az 1895 évi június hó 18. napján teljesen használható állapotban adta át; következésképen felp. maga részéről a szerződési kötelezettségének eleget tett, B. B.-et és társait a gőzkazánnak szerződésileg kikötött minősége iránt meg nem tévesztette, de a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felp. egyébként sem tulajdonított a gőzkazánnak más minőséget, mint a minővel az az átadáskor való-