Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG vetélt állategészségügyi rendtartást nem alkalmazza, kihágásért Bérlet, büntetni rendeli A törvénynek most idézett abból a rendel- Helypénz-. kezeséből, hogy a törvény a vásártartásra jogosítottakat kötelezi szedési jog állatorvosok alkalmazására, és hogy ennek elmulasztása eseté- kibérlése. ben a bérlőt is esetleg büntetni rendeli, a vitás kérdés el nem dönthető és igy annak eldöntésére nézve a felek szerződési akarat nyilvánítása vagy ennek hiányában a szerződési jogviszonyra, különösen annak tárgyára és természetére tekintettel az általános jogszabályok kell, h. irányadók legyenek. A szerződő felek azt a kérdést, h. az alkalmazandó állatorvosok dijazása melyik félnek terhére essék, a szerződésben nem szabályozták. A szerződés mkötése idején, 1896 évben, pedig a tv. már életbe léptetve volt és a fenti törvényes rendelkezések már fenn állottak. Az a törvénybeli rendelkezés, h. a vásárokon állutoruos alkalmaztassélc, nem a vásár jog tartását s az azzal járó helypénzssedési jog használatát szorítja meg, hanem csak az állatorvos dijazása következtében, a vásár jog tiszta jövedelmének mennyiségére hat csökkentöleg. De ha alp.-ek a vásári helypénz szedési jog gyakorlását, a melynél a törvény emiitett rendelkezése a tiszta jövedelem mennyiségére csökkentöleg hat, ennek a tvnek hatálya alatt felp.-től haszonbérbe vették, a nélkül, h. ezt a csökkentő hatást felp.-re háritották volna, n-m jogosultak ezt a csökkentő hatást most utólag felp.-re hárítani; mert a vásárokon állatorvos alkalmazása iránti tvbeli kényszer, mely már a szerződés kötésekor is fennállott, nem a vásártartási, illetőleg helypénzszedési jogot és ennek gyakorlását csonkítja, hanem csak a tiszta jövedelmet kevesbíti meg, és mert anyagi jogszabály az, h. a vásári helypénzszedési jog haszonbérlője azt a jogot csak abban a mérvben és azok közt a törvényszabta korlátok közt gyakorolhatja, a mily mérvben és korlátok közt azt a haszonbérbe adó vásártartási jog tulajdonosa maga gyakorolhatta volna. (1900. máj. 3. G. 113.) 18397. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alp.-ek felülvizsgálati Gőzkazán tókérelmükkel elutasittatnak. Ind.: A S. E. 190. §. szerint a felül- bérlése. vizsgálati kérelemnek kell magában foglalnia annak kijelentését is, h. a fél a felebbezési biróság Ítéletét, mely alapon támadja meg; továbbá a S E. 185. §. szerint felülvizsgálatnak csak az e törvényszakaszban kijelölt alapon van helye, a S. E. 197. §. szerint pedig a felülvizsgálati eljárásnál a felébb, biróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás csak azon az alapon támadható meg, h. az Ítéletben valamely jogszabály msértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kivül hagyva vagy felhozottaknak tekintve. Ezeknél fogva alp.-ek részéről a jelen felülvizsgálati kérelmükben a korábbi felülvizsgalati kérelmükben foglaltakra, ezeknek ismétlése nélkül történt puszta hivatkozás, tekintetbe nem vehető és nem vehetők tekintetbe alp.-ek részéről a jelen felülvizsgálati kérelmükben, azonban valamely tüzetes panasz előterjesztése nélkül, az iránt felhozottak sem, h. mi a való tényállás, h. a perben mi és miáltal nincs bizonyítva, h. a felébb, biróság Ítélete téves tényállásra és