Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG Haszonbérlet, utólagosan jogilag mtörtént. A felébb, bíróság egyáltalában a Alhaszon- felp. előleges beleegyezésére vonatkozóan tényeket meg nem álbérbe adás lapított, és a felébb, bíróság ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőtilalma. könyvekből még csak nem is tűnik ki az, h. alp. a beleegyezésnek előlegesen mtörténtét felhozta volna. De a felebbezési bíróság ítéletében nem állapított meg olyan tényeket és a felebbezési bíróság ítélete vagy a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint alperes olyanokat fel sem hozott, a melyekből jogszerűen következtetni lehetne arra, hogy felperes az alhaszonbérbeadáshoz utólagosan jogilag beleegyezett: mert a felébb, bíróság ítéletében nincs megállapítva, és a felébb, bíróság ítélete, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint alp. részéről fel sem hozatott az, h. felp. az alhaszonbérbe adás mtörténtéről tudomással bír, és ezt követőleg ezt az állapotot hosszabb időn át kifogás nélkül eltűrte, nevezetesen, h. alp. felperessel a 6. a. vagy az alp.-ileg csatolt A) alatti okiratot, esetleg ezeknek valódi tartalmát közölte volna ; sőt maga a felébb, bíróság albérleti viszonynak fenforgását nem találta, továbbá a felébb, bíróság ítélete és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint maga alp. váltig az vitatta, h. G. Viktor, utóbb B. Péter és B. Ferencz mbizott szolgálati alkalmazottjai voltak, és a felébb, bíróság ítéletében valódiaknak elfogadott nyugták tartalma is ezeknek ebbeli minőségét tűnteti ki; akkor tehát, a mikor nincs megállapítva az, h. felp. az albérletbeadásnak mtörténtéről bírt tudomással és ezt követően tűrte el hoszszabb időn át ezt az állapotot, sőt az van megállapítva, h. azok egyének alp. mbizott szolgálati alkalmazottjai gyanánt jeleztettek, minth. hallgatag beleegyezés jogilag csak akkor lehetséges, ha a beleegyezés tárgyát tevő körülményről az, a kinek beleegyezése kérdésben van, valóban tudomással bir, jogilag ki van) zárva az, h. felp. az előtte tudva nem levő körülménybe hallgatag beleegyezettnek tekintessék, de más részről a fent kiejtettek szerint téves is a felébb, bíróság ítéleti indokolásában foglalt az a kijelentés, h. azok az egyének a bérleményt valóban az alp. nevében és jogán bírták volna. Ezeknélfogva, minth. alp. a bérleményt felp. beleegyezése nélkül adta alhaszonbérbe, a felébb, bíróság ítéletének mváltoztatásával felp. és az alp. között az illető haszonbérleti szerződést megszűntnek és az alp. részéről letett óvadéki összeget felperes javára elveszettnek kimondani kellett. (99. okt. 30. G. 469.) A jövedelmi 18387. Curia: Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános pótadóért való jövedelmi pőtadót a haszonbérlő köteles mfizetni s a haszonbérbe felelősség, adott földbirtok kamatozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszonbérbe adó nem felelős a haszonbérlőnek azért, h. kamattartozását az 1883. évi XLVI. t. cz. 13. §-a alapján az 1875. évi XLYI1. t.-cz.8. §-ában megállapított módon be nem jelentette s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számításba vétele nélkül vettetett ki. Indokok : Az általános jövedelmi pótadó tekintetében az 1883 : XLVI. t. cz. 13. §-a azt a sedvezményt nyújtja, h. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi