Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 69 az ügyletei miként nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet Haszonbérlet, létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanoin, az ügylet jogi Ahaszonbérbe jelentősége azoktól függetlenül, a szerződő felek akaratkijelentése-a^s tilalma, nek összeségéhez képest, az anyagi jogszabályoknak mfelelöen határozandó meg, azonban a 6. alatti okirat szerint alp. a G. Viktornak és ez utóbbi az alp.-ileg csatolt A) alatti okirat szerint B. Péternek és B. Ferencznek az egész bérleményt akként adták át, h. az átvevők a bérleményt számadási kötelezettség nélkül egyedül sajátjukból, de kizárólag saját veszélyükre az alp. minden vagyoni hozzájárulása nélkül fogják az alp. rendelkezésétől teljesen függetlenül gazdaságilag kezelni és tartoznak felp.-sel szemben a felp -ileg csatolt A) alatti okiratban kikötött összes szolgáltatásokat egyedül sajátjukból teljesíteni és alj).-nek óvadékot adni, és ugyancsak alp.-nek haszon czimén évenként 1685 frtot minden tehertől mentesen még akkor is megfizetni, ha a bérleménynek esetleg' nem haszna, hanem egyenesen vesztesége mutatkoznék, ellenben az összes elvállalt szolgáltatások teljesítése után mutatkozó haszon egyedül őket illeti meg; már pedig az ekként létesült jogügylet az anyagi jog szabályainál fogva nem munkabéri, hanem albérleti viszonyt állapit meg, és az alp.-ileg csatolt A) alatti okiratban foglalt ügylet, habár azt alp. alá nem irta, az alp.-sel szemben is albérleti viszony; mert elhasználhatatlan és csak mfelelő munkával hasznosítható dolognak mhatározott ellenérték mellett önálló használatul átengedése haszonbérlet, és haszonbérlet mellett ekként további átengedése alhaszonbérlet, és mert az alp.-ileg csatolt A) alatti okiratban is az évi 1685 frt kifejezetten az alp. javára van kikötve. A felp. kereseti kérelmének elutasítására nem szolgálhat jogszerű okul a felébb, bíróságnak az az ítéleti indokolása sem, a mely szerint „felp. kereseti előadásából kétségtelen, h. ő az alp. és a G. testvérek, majd a B. Ferencz között létrejött szerződéses viszonyról tudomással birt, beismerte, továbbá, de a becsatolt kifogástalan nyugtákkal is igazolva van, h. az esedékes haszonbért éveken át G.-től, majd B. Ferencztől elfogadta és h. a haszonbérlet tárgyának előbb G.-ék, majd B. Ferencz által az alp. nevében és jogán való birtoklása ellen soha semmiféle kifogást nem emelt, mindezekből a kir. törvényszék bebizonyitottnak vette azt, hogy felp. az alp. és nevezett személyek között létrejött szerződésbe, lett légyen az akár albérleti szerződés, akár más természetű, beleegyezett. A felp.-ileg csatolt Aj a. okirat 5. p.-ja szerint ugyanis ahhoz, h. alp. a bérleményt albérletbe adhassa, a felp.-nek kifejezett beleegyezése szükséges; az tehát, h. ez a beleegj'ezés mtörtént, nem ténybeli, hanem jogi állapotnak a mhatározása, illetve annak jogi megállapítása, h. a felp beleegyezésétől függő alhaszonbérbe adhatás iránt a kötelem létesült; ehhez képest e tekintetben a ténykérdés keretébe csak okirati, vagy szóbeli akaratkijelentések valódiságának, avagy egyéb ténybeli körülményeknek megállapítása tartozik, a melyekből jogszerűen következtetni lehet arra, h. felp. részérő] a beleegyezés akár előlegesen, akár