Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

fis KÖTELMIJ Haszonbérlet./^'/ az alhaszonbérbe adásnál- tilalma a szerződésnek olyan lényeAlliaszon- yes kikötése, a melynek be nem tartása, annak kikötésszerü lényebérbe adás ges voltánál fogva, maga után vonja azt, h. alkalmaztassák a tilalma. szerződésnek az a további kikötése, a mely iránt mayák a szerződő felek a szerződés mszegésének következménye gyanánt, szerződésileg megállapodtak: mert a szerződő felekre nézve maga a szerződés alkotja az alkalmazandó anyagi jogszabályt, és meri az alhaszonbérbe adás tilalmának a szerződésbe világosan 1 "n• tént befoglalásánál kifejezést nyert felp.-nek az a szerződésszerű akaratelhatározása, h. felp. csakis az alp.-sel, vagy azzal kivánt haszonbérleti szerződéses viszonyban lenni, a kinek esetleg haszonbérleti szerződés utján a maga javára gazdálkodhatásához maga a felp. esetleg hozzájárul, h. tehál ama A) alatti okirattal ama bérleményen a maga javára gazdálkodáshoz az alp. csak saját személvéhez kötött jogot nyert, és ezt a jogot felp. hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatta ; a miért is az alhaszonbérbe adásnak ama szerződésszerű tilalma a szerződésnek kétségtelenül lényeges kikötése. Már pedig a felp.-ileg csatolt A) a. okirat 1(1. pontjában kifejezetten az foglaltatik, h. ha alj), a bérfizetési kötelezettségéi elmulasztaná, vagy a szerződésszerű kikötéseket pontosan nem teljesítené, az alj), részéről letett óvadék felp. javára elvész és felp.-nek joga van ahhoz is. h. alp.-t a bérleményből azonnal kimozdít hassa ; a szerződésnek eme rendelkezésénél fogva tehát, a mennyiben alp. a bérleményt felperes hozzájárulása nélkül alhaszonbérbe adta, felp.-nek joga van ahhoz, h. kérelmére a haszonbérleti szerződés azonnal mszüntnek és az alp. részéről letett óvadék felp. javára elveszettnek kimondassák ; mert e részben is áll az, h. a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályi maga a szerződés alkotja és mert lényeges szerződésszegés esetére a szerződés ama rendelkezésénél fogva az óvadék a kötbér jogi természetével bir, a kötbérnek pedig az a jogi hatálya, h. a hozzákötött ténykörülmény bekövetkezte vagy elmulasztása esetében a szerződés szerint jogosan követelhető. Téves tehát a felébb, bíróságnak az az érvelése, a mely szerint súlyt helyezett arra, h. a bérfizetés el nem mulasztatott és a bérlemény G. Viktor, illetve B. Péter és B. Ferencz részéről is gazdászatilag helyesen kezeltetik, mert a felp. keresetének alapja nem a bérlemény lizetés elmulasztása, v. a bérleménynek gazdászatilag helytelen kezelése; hanem az, h. alp a bérleményt felp. hozzájárulása nélkül alhaszonbérbe adta, ez pedig a fenn kifejezettek szerint önmagában véve lén}reges szerződésszegés és'a szerződés 10. pontjának ismertetett rendelkezése alkalmazását vonja maga után. De téves a felébb, bíróságnak az a jogi döntése is. h. alp az illető bérleményt alhaszonbérbe nem adta, nevezetesen h az e tekintetben irányadó 6. alatti és az alp.-ileg csatolt A) alatti okirat tartalmánál fogva lényegileg nem alhaszonbérleti ügyletet foglal magában. A szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentőségének mhatáiozására ugyanis nem az a határozó, h. maguk a szerződő felek azt