Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG h. esetleg' felp. részéről ama 60 uap alatt alakszerű vételi szer-Haszonbérlet, ződés állíttatott ki, a dolog- természeténél fogva az illető teljesi- Alhaszonbértésnek nem hátráltatása, hanem előmozdítása és jogilag nem lff veendő annak, h. az által felp. a bekebeleztetés kieszközlését magára vállalta és ama alp.-i teljesítés létesítésétől elállott volna. Ily körülmények között alp. tartozott volna ama 60 nap alatt kieszközölni, h. a felp. ama tulajdonjoga tehermentesen bekebeleztessék és téves a felebb.-i bíróságnak az a jogi álláspontja, h. alp elvállalt kötelezettségének eleget tett azáltal, h. az NB), 1 NB) és NB) alatti okiratok szerint a felp. tulajdonának bekebelezésére szükséges összes joglépéseket mtette és h. az alp. terhére nem számitható az, h. a tkkönyvi hatóság által az a bekebeleztetés még meg nem történt; téves pedig azért, mert alp. nem a joglépések mtételére, hanem arra vállalt kötelezettséget, h. az a bekebeleztetés ama 60 nap alatt meg is történt. Ezeknél fogva, tekintettel arra, h. alp.-t a fentiek szerint háromrendbeli olyan ténykedés, illetve mulasztás terheli, a melyek bármelyikének bekövetkezte esetére felp. B) alatti szerződésnek azonnal mszüntetésére szerződésileg kifejezetten feljogosittatott és h. a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja; a felebb.-i bíróság anyagi jogszabályt sértett mep- azzal, h. felp.-t a B) alatti szerződés mszüntetésére irányuló keresetével elutasította; épen azért a felebb.-i bíróság ítéletének mváltoztatásával, a Bj alatti szerződést mszüntnek kimondani és alp.-t a S. E. 109., 168., 204. §§. alapján az összes költségben elmarasztalni kellett. (900. szept. 27. G. 399.) 18386. Curia : Felp. a felébb, bíróság ítéletét anyagi és el- Alhaszonjárási szab. msértése miatt támadja meg; felp.-nek ez a panasza bérbe adás lényegileg alapos. A felébb, bíróság ítéletében foglalt tényállás tilalma. szerint ugyanis felp. a közte és az alp. között fennálló haszonbérleti szerződésnek mszüntetését és az alp letett 1875 forint óvadékának az ő javára elveszettnek kimondását azért kérte; mert alp. a bérleményt a szerződési kikötés ellenére haszonbérbe adta; ugyancsak a felébb, bíróság Ítéleti tényállása szerint a, peres felek a köztük létrejött haszonbérleti szerződést a felp. részéről csatolt A) alatti okiratba foglalták, továbbá az alp. és G. Viktor, illetve B. Péter és B. Ferencz között a most emiitett A) a. okiratban mhatározott bérleméiryre vonatkozóan létesült és tényleg foganatba ment jogügylet a 6., illetve az 1899. évi Pv. I. 87/11. sz. kérvényhez alp.-ileg csatolt ugyancsak A) alatti okiratba van foglalva, következésképpen ama jogügyletek jogi jelentőségének mhatározására az ez iránt bizonyítékul használt azok az okiratok az irányadók, a jogügyletek jogi jelentőségének mhatározása, úgyszintén azokból az illető felekre háruló jogok és kötelezettségek megállapítása pedig nem ténykérdés, hanem jogkérdés levén, a felülvizsgálat alól elvonva egyáltalában nincs. A felp. részéről A) a. csatolt okirat 5. pontjábau világosan az foglaltatik, h. alp. a bérleményt a felp. kifejezett beleegyezése nélkül alhaszonbérbe nem adhatja : a felek e szerződésszerű megállapodásnál fogra te5