Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG Haszonbérlet alp. ellen fennálló követeiésót elengedi, a netán mutatkozó haszonA haszon- ból alp. érdekében mhatározott összegű fizetést teljesít és a netán bérlet. még mutatkozó hasznot magának mtarthatja: már pedig a bérleli viszony jogi természetével nem ellenkezik az, h. bér gyanánt a bérlő részéről a bérbeadónak már korábban adott érték köttessék ki ésh. az összegileg mhatározott, bér czimü, változatlan rlhmértéken kivül a bér gyanánt tekintendő további ellenértek a bérlemény tényleges jövedelmétől feltételezetten állapittassék meg és az anj^agi jog szabályainál fogva az olyan ügylet, a melylyel a bérlő a bérleményt saját további vaggoni hozzájárulása nélkül, másnak, ellenérték mellett, az utóbbinak saját kárára és veszélgére állandó használatra átengedi, nem megbízási vagy munkabéri, hanem albérleti viszonyt állapit meg és ezáltal bérlő a bérleti szerződést másra átruházza (hasonló értelemben döntött a kir. Curia 1899. G. 240. és 469. számok alatt): mert továbbá a telebb.-i biróság Ítéletéből avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki az, h. alp. ama átruházáshoz felp. beleegyezésének mtörténtet felbozta volna és ennek a beleegyezésnek megtörténte iránt iránt a felébb.-i biróság ítéletében ténymegállapítás nem is foglaltatik : és mert a 3. NB) alatti okirat idézett tartalmában foglalt megállapodás, mint albérleti szerződés, ebbeli jogi természeténél fogva nem olgan, h. annak tényleges foganatba meneteléhez külön alakszerű átadás és átvétel volt volna szükséges és ilyen átadás és átvétel létesitése abban a szerződésben kikötve nincs is: ilyen körülmények között magával a 3. NB) alatti okirat idézett tartalma szerint mtörtént ügyleti kijelentéssel és e kijelentés mtétele idejében, tehát az 1900. évi ápr. hó 22-ik napján az átadás és átvétel jogilag már mtörténtnek tekintendő ; és igy abból, h. a felébb.-i biróság Ítéleti tényállása szerint felp az alp.-t az 1900. évi ápr. hó 28-ik napján, tehát utóbb, a bérletből kimozdította, nem lehet jogkövetkeztétést vonni arra, h. az illető albérleti szerződés még tényleg foganatba nem ment. A C) alatti okirat tartalma szerint alp. egy az ő tkkönyvön kívüli tulajdonát tevő ingatlant, a B) alatti szerződés mkötésével egyidejűleg, felp.nek eladott és felp.-tői az illető vételárt mkapta, egyúttal magát arra kötelezte, h. 60 nap alatt arra az ingatlanra nézve felp. tulajdonjogát tehermentesen bekebelezteti, az illető szerződést és a vonatkozó tkkönyvi kivonatot felp. részére kiszolgáltatja, ellenkező esetre ugy ez a vételi ügylet, mint maga a B) alatti szerződés hatályát veszti; már pedig a felébb.-i biróság valónak elfogadta azt, h. ama 60 nap alatt felp. javára a tulajdonjog tehermentes bekebelezése meg nem történt és nem állapított meg tényeket az iránt, h. e bekebelezezés mtörténte akár erőhatalom, akár a felp. valamely ténykedése vagy mulasztása, esetleg a vételi ügylet létesitése után beállott tkkönyvi változás következtében maradt el ; mert az, h. a vételi ügylet létesítésekor volt tkkönyvi állapot, a minek előtte ismeretlen voltával alp. jogszerűen nem védekezhetik, esetleg a tkkönyvi hatóságnál valamely hosszasabb eljárásra szolgált okul. a 60 napnak feltétlen ü történt kikötése mellett erőhatalomnak nem tekinthető, az pedi g