Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 65 h. a 8 pont idézett rendelkezése csak akkor van mszegve, ha Haszonbérlet alp. a bérleti jogon kivül a vételi jogot is másra átruházza, nem Alhaszonbér­pedig azért, mert ama 8. pontban kifejezetten a bérlő van eltiltva let. a szerződés átruházásától és mert a vételi jog ama lekötése már jogi természeténél fogva alp. re nézve személyes jog lévén, az egy­oldalú átruházás joghatályos lehetősége ki van zárva, eme átru­házás szerződési tilalmára tehát szükség nem lévén, a szerződés 8. pontjának idézett tilalma csak a bérleti jogra vonatkoztatható. Mar pedig a 3 NB. alatti okirat szermt alp. az 1900. évi ápr. hó 22. napján abból az okból, mert W. H. kezelés és bevétel átengedésére kötött feltételeket nem teljesítette, mert alp. pénzt teremteni nem tudott és a második félévi bér már fizetendő volt és mert az első félév jelentékeny veszteséget eredmén}rezett és a nyári idény várható pénzbeli eredménye kérdéses, átadja V. A.-nak, ez pedig átveszi alp.-tői a B) alatti szerződésben foglalt bérleménynek a bérleti év végéig kezelését és egyedül az ő javára befolyandó összes bevételeit a nélkül, h. ő kötelezve lenne ezek­ről alp. nek elszámolni, továbbá V. A. köteles felp.-nek az ese­dékessé vált 5000 írt bért mfizetni, ugyan ő átveszi alp.-nek a személyzete irányában fennálló tartozását és viseli a további folyó kiadásokat; köteles V. A. az esetre, ha a nyári idény bevé­tele az évi 10000 frt bért, ennek kamatát és a kezelési költsé­get mhaladná, e feleslegből 2000 frtot alp. adóságaira fordí­tani és a további felesleg illeti meg V. Á.-t fáradozásai és az általa elvállalt koczkázatért; V. A. az általa előlegezett 10000 frtra nézve alp. t a kötelezettség alól egyébként feltétlenül fel­menti, alp. pedig ezeken felül a felp. ellen vélt kártérítési igé­nyét szintén V. Á.-nak átengedi, a ki ez iránt a per költségét viselni Köteles, egyúttal a 3 NB. alatti okiratban kifejezetten benfoglaltatik az. h. a most idézett megállapodás azonnal érvénybe lép. A 3 NB. alatti okirat idézett tartalma szerint alp. és V. Á. között albérleti szerződés jött létre és ez a szerződés jogilag már az 1900. évi áp. hó 22. napján foganatba ment; téves tehát a felébb.-i bíróságnak az a jogi álláspontja, h. a 3 NB. alatti okirat idézett tartalma alp. és V A. között csak mbizási viszonyt létesített és h. alp. a bérletből időközben elmozdittatván, V. A. a kezelést meg sem kezdhette és igy tényleg a kezelésbe be sem folyhatott; mert a szerződő felek közölt létesült ügylet jogi jelen­tőségének mhatározására nem az a határozó, h. maguk a szerződő felek azt az ügyletet miként nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanem az ügy­hit jogi jelentősége azoktól függetlenül, a szerződő felek akarat­kijelentésének összeségéhez képest, az anyagi jogszabályoknak mfe­lelöen határozandó meg; azonban a 3 NB) alatti okirat idézett tartalma szerint V. A. az illető bérleményt alp.-tői akként vette át, h. ő azt számadási kötelezettség nélkül egyedül sajátjából, de kizárólag saját veszélyére, az alp. minden vagyoni hozzájárulása nélkül fogja az alp. rendelkezésétől függetlenül kezelni, ennek ellenében az egyébként alp.-t terhelő fizetéseket teljesiti, saját, az Márkus . Felsőbíróságaink elvi határ. XII- 5

Next

/
Thumbnails
Contents