Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Haszonbérlet terjedő időre alp. ellen haszonbért meg- nem itélt, de nem sérA haszonbér- tett meg' a felébb, bíróság az ügy érdemi eldöntésére befolyással leti viszony biró lényeges eljárási szabályt sem azzal, h.'mellőzte a felp.-ek felmondása és részéről felhivott tanuk kihallgatását az iránt, h. alp magát hamegszünte- szonbérlőnek tekintette, és a haszonbérlet tárgyát a jelzett időssé, ben legeltetésre használta; mert haszonbérleti szerződésnél a haszonbér a bérlemény használatának és viszont ez a használat a haszonbérnek a felek között egymást kiegyenlitő szerződési ellenértékéül szolgál, és ha több évre létesült haszonbérleti szerződésben is a haszonbér egy évi összegben van mhatározva, a haszonbérlet tárgya olyan ingatlan, a minek szerződésszerű rendeltetése a mezőgazdászati mmivelés utján való hasznosítás, ez a hasznosítás a dolog természeténél fogva a mezőgazdászati megmivelés utján csak egy egész gazdasági év alatt egységesen érhető el, s igy ama haszonbérleti szerződés szempontjából meg sem osztható, minth. pedig a haszonbérleti szerz. mellett a haszonl)érlőt az ilyen hasznosítás illeti meg, ama haszonbérleti szerz. mellett ennek a hasznosításnak ellenértéke vagyis a haszonbér is hasonló természetű és igy maga a szerződés szempontjából szintén meg nem » osztható, hanem csak egységesen a mindenkori egy egész gazdasági éven át való hasznosítás ellenében bír jogszerű alappal; következésképen ha a haszonbérleti szerződés a mindenkori gazdasági ér letelte előtt bármi okból mszünik, arra a gazdasági évre többé a haszonbérbe adó a haszonbér fizetését jogszerűen nem, hanem csak a netán szenvedett vagyoni hátráng mtéritését követelheti '• habár tehát a haszonbérlő a haszonbérleti viszony fennállásának tartama alatt a szerződésben kikötött haszonbér összeget mfizetni köteles, ezzel a szabályival a fent kifejtettek nem ellenkeznek : mert továbbá ily körülmények között a szerződésben csakis a fizetés módjaira nézve részletekre osztott haszonbér további követelhetésének nem jogalkotó alapja az, h. a haszonbérlő a haszonbérleti szerződésnek a gazdasági év letelte előtt történt mszüntéig magát haszonbérlőnek tekintette, és a haszonbérlet tárgyát használta : az erre vonatkozó tényállás és igy a bizonyítás is tehát a jelen per érdemi eldöntésére befolyással sem bírhat, és mert ezek szerint jogilag egymást kizárja az, h. a haszonbérlő a haszonbérleti szerződést mszüntesse, és mégis arra a gazdasági évre, a minek folyamán a haszonbérleti szerződést megszüntette, haszonbért követeljen, már pedig a jelen esetben a haszonbérleti szerződés az illető gazdasági év első negyedében épen a felp.-ek keresete következtében és pedig a jelen perben a járásbíróságnál mtartott első tárgyalás előtt szüntettetett meg, és igy az a körülmény, h felp.-ek a jelen pert korábban indították, mégis a jelen per megindításakor alp.-nek a bérleményről történt eltávozásáról tudomással nem birtak, a jelen perben felp.nek élőidére nem szolgálhat. (99. aug. 30. I. G. 216.) 18382. Curia : Ha a szerződő felek a köztük fennállott haszonbéri szerződéstől kölcsönös megegyezéssel elállottak, a szerződés msziinte miatt csak az a fél követelheti a másiktól kárának meg-