Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG további reudes menete akár kézi kezeléssel, akár további haszon- Haszonbérlet, bérbe adással biztosittassék, a szükséges felszerelések mlegye- A. haszonbérnek és a jövő évi termés biztosítására mkivántató előmunkálatok leti viszony mtétessenek, a minek mtételére magát a haszonbéri szerződés felmondása és 9. pontja szerint a közadóssá vált haszonbérlő kötelezte is. Mind- megszűnte* ezek pedig akadálytalanul csakis a gazdasági év befejeztéig esz- tése. közölhetők. Tehát valamikép felp., ugy alp. is jogszerűen csak a gazdasági év végével szüntetheti meg a haszonbérletet, ettől eltérő jogszabály alp-re sem alkalmazható stb. (901. jul. 2. I. G. 292.) 18380. Curia: A felek között a haszonbérletre nézve létrejött szerződés akként rendelkezik, h. bármely szerződési kikötés mszegése esetében a tulajdonosok, illetve a tulajdonos a szerződést lejárat előtt is felbontani jogosult. Minthog}7 pedig a tényállásból kétségtelen, h. alp. az 1898. évi ápr. hó 25-én esedékessé vált félévi haszonbért a per folyama alatt csak 1898. évi jun. hó 20-án, tehát nyilván késedelmesen fizette le, s ekként az egyik lényeges szerződési kikötést mszegte, felp. ama kérelmének, h. a szerződés mszüntettessék, hely volt adandó. A felébb.-i biróság a most jelzett tényállás ellenére a szerződést azért nem találta mszüntethetőnek, mivel felp. a per folyama alatt nemcsak az 1898. évi ápril. hó 24-én, hanem az ugyanazon évi szept hó 29-én is lejárt haszonbéri összegeket kifejezett jogfentartás nélkül vévén fel, az e szerződés mszüntetése iránti jogáról lemondottnak tekintendő. E jogi álláspont azonban nyilván téves, mert felp. a szerződés mszüntetése iránti jogát a keresettel érvényesítvén, e jog mindaddig fentartottnak tekintendő, mig arról kifejezett lemondás nem történik, ilyennek mtörténte pedig meg nem állapíttatott, s a jogról való lemondás abból sem következik., h. felp. a per folyama alatt az 1898. évi szept hó 29-én esedékessé vált félért bérrészietet is felvette, mivel alp. az ingatlanokat használván, felp.-t az ellenértékű bér megillette, és mivel a tényállás szerint felp. az 1899. évi ápril. hó 24-én ujabban esedékessé vált bérösszeg felvételét már mtagadta. (99. jul. 11. I. G. 318.) 18381. Curia: A felébb, biróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint a felek között nem egy pusztán legeltetésre szolgáló, hanem ohyan ingatlan iránt létesült a haszonbérleti szerződés, a mely ingatlannak az volt a szerződésszerű rendeltetése, h. mezőgazdászati mmivelés utján hasznosittassék: továbbá ugyan ama tényállás szerint felperesek a jelen keresettel nem egy már elmúlt gazdasági évre v. ennek egy részére, hanem az 1897. okt. 1-ső napján kezdődő gazdasági év egy részére követeltek és pedig előre haszonbért, és a felek között létrejött haszonbérleti szerződés a felp.-ek az iránti keresete következtében az 1897. évi decz. 9. napján kelt és e részben az 1897. évi decz. hó 25. napján jogerőre emelkedett birói ítélettel mszüntnek mondatott ki. E tényállás mellett helyes a felébb, biróság Ítéletének az a jogi döntése, h. felp.-ek részére az 1897. okt. 1-ső napjától az 1897. decz. 25. napjáig