Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Haszonbérlet-ződés rendelkezéseibe nem ütközvén, az a szerződés mszünteté^1 haszonbér- sére jogszerű alapot nem szolgáltat. Végül azt panaszolják fizetésének el- felp.-ek. h. a felébb.-i bíróság- anyagi jogszabályt sértett azzal, mulasztása, h. jóllehet ítéleti tényállása szerint alp. összes vagyonát rokonaira ruházta s ebből jogszerűen következtethető, h. az A) alattiban foglalt kötelezettségének a jövőben eleget nem tehet, mind a mellett a fenforgó vagyoni mbizhatatlanság ellenére a haszonbérleti szerződóst meg nem szüntette. Ez a panasz sem alapos; a szerződő felek ugyanis kölcsönös jogaik és kötelezettségeik feltételeit a szerződés követésekor szabadon határozhatják meg s jogviszonyaikra nézve az a szabályozó, a mit ilyenül a szerződésben egj^értelmüleg elfogadtak. A felek feladatában áll tehát a szerződésben elvállalt jogok és kötelezettségek biztosításáról magában a szerződésben gondoskodni, következően, ha felp.-ek részéről ez irányban a szerződés kötésekor gondoskodás nem történt, utólag alp-töl ily biztosítás-nyújtás és annak mtagadása esetén a szerződésnek vagyoni mbiéhatlanság következtében való mszüntetése nem követelhető, mivel a szerződés mszüntetésére jogszerű alapot csak a szerződésben elvállalt kötelezettség nem teljesítése képezhetni'1, azt pedig. h. alp. a szerződésileg elvállalt kötelezettségnek meg nem felelt volna, a felébb.-i bíróság Ítéleti A haszonJiér- tényállása nem tartalmazza. (901. ápr. 12. I. G. 104.) leti viszony 18379. Gurut : A has:onhérhjt ugyan, ha erre nyomós okok felmondása és forognak fenn, rögtöni hatálylyal felmondható, egyéb erre nézve megszűnte- alapul szolgáló t)kok alapján azonban csak mfelelő felmondási tése. idő mtartásával mondható fel A haszonbérlet rögtöni mszüntetésének kérdése ebben az esetben mbirálás alá nem jöhet, mivel felp. nem erre, hanem kifejezetten határozott időre való felmondásra alapította a haszonbérlet mszüntetés iránti keresetét és pedig az 1881 : XVII. t. ez. 29. §-a értelmében azon az alapon, h. L. Zs. haszonbérlő ellen 1900 évi decz. 24-én csőd nyittatott,- másrészt pedig felp. ugyancsak az általa kitett felmondási időre mszüntetni kérté a haszonbérlési szerződést azon az alapon is. h. alp. a haszonbéri szerződési kötelezettségének eleget nem tett, a mennyiben a haszonbért és a köztartozásokat a kikötött időben ki nem fizette s annak a kötelezettségének, h, állandóan legalább 60 drb. jármos ökröt és a gazdaság kiterjedésével arányban álló lábas jószágot tartson, eleget nem tett. Az 1881 : XVII t. cz. 22. §-a értelmében, ha a közadós a szerződést, mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte, jogában áll ugy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek, tehát a bérbe és haszonbérbe adónak, a szerződést törvényes, vagy ilyennek hiányában a szokásos határidő mtartása mellett a lejárás előtt felmondani. A most idézett törvényszakasz a felek jogviszonyán nem változtat a tekintetben, h. ha a haszonbérlő tömeg részéről mulasztás, vagy szerződésszegés forog fenn. annak alapján is a szerződést a szerződési megállapodásoknál vagy törvénynél fogva felbonthatja Jelen esetben azonban egyelőre, eltekintve attól, h. a felp. által előadott szerződésszegések alapján van-e a haszonbérleti szerződés