Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 47 a községnek az eredeti jogcziinen való követelése mszünt; a Elévülés követelés, habar pótadóból származott is, ebbeli minőségét elvesztette és hitelezéssé változtattatott át, ezzel tehát jogi értelemben valóban ujitás keletkezett. (901. szept. 18. I. G. 290.) 10. Vétel. 18365. Curia: Felp.-ek panasza az, h. a felebb.-i biróság Vételár jogszabályt sértett azzal, h. alp. viszonkeresetének az illeték czi- galma mén követelt 98 kor. 72 fill. és az ügyvédi költség czimén követelt 129 kor. 62 fillért kitévő részének helyet adva, azoknak felp.-ek követelésébe való beszámítását elrendelte. Ez a panasz alapos. A felebb.-i biróság Ítéleti tényállása szerint ugyanis a keresethez csatolt A) a. csatolt adásvételi szerződés alakilag és tartalmilag való. Eszerint a szerződés szerint pedig felp.-ek alp.től a nyuli 542. és 817. sz. telekjegyzőkönyvbe bejegyzett ingatlanokat azzal a kötelezettséggel vették meg, h. az ingatlan ellenértéke fejében kifizetik alp.-nek azt az 1121 frt vételárat, melyen a birói árverezésen alp. az ingatlanokat mszerezte, továbbá mtéritik alp.-nek mindazt, amit illetek czimén és a birtok mszerzése körüli költség fejében kifizet Minthogy pedig mindaz, amit valaki az ingatlan ellenértékű az eladónak fizet, a vételár alkatrészének tekintendő, és alp. nem is kérte annak tényként való megállapítását, h. felp. clyan kijelentést tett volna, h. az illeték és költség czimén felszámo t összeget az esetre is mtériti, ha a szerződés hatályát veszti, annálfogva a vételár jellegével bir nemcsak az az összeg, ami a vételi szerződésben vételárként feltüntettetett. hanem egyúttal az is, ami az ingatlan ellenértéke fejében még egyéb czimén fizetendő volt volna. Minthogy azonban a szerződés további feltételét képezte az is, h. alp. fentartotta maga részére a szerződéstől való visszaléphetési jogát arra az esetre, ha felp.-ek a vételárat a kitűzött három év lefolyása alatt ki nem egyenlítenék és a felebb.-i biróság tényállása szerint alp. ezzel a jogával élt is, és a szerződést felbontván, az eladott ingatlanokat 1897. márcz. 14-én birtokába vette; minthogy pedig általánosan elfogadott jogszabály az, h. a szerződés felbontása esetén az elöbbeni jogi állapot állítandó helyre, miből önként folyik, h. egyik fél sem követelhet a hatálytalanított szerződés alapján további teljesítést, hanem mind a két fél visszaadni köteles mindazt, a mi a hatályát vesztett szerződés alapján kezeihez jutott: annálfogva alp., mint a szerződéstől visszalépő fél, a már hatályát vesztett szerződés teljesítését, következésképen az eredetileg kikötött rótelár valamely részének fizetését vagy annak a visszatérítendő összegbe való beszámítását, jogszerűen nem követelheti. Jogszabályba ütközik tehát a felebb.-i bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint nem a felp.-ek érdekében tett, hanem az ingatlannak saját maga részére történt mszerzése következtében felmerült és alp részéről viszonkeresetileg érvényesített kiadást a felp.-i köve-