Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELM Elévülés, jelen per a budapesti kir. törvényszék előtt indíttatott és ennek Kereseti jog illetékesség-e ellen kifogás nem emeltetett, sőt a kereset alapjául elévülése, szolgáló szerződés is Budapesten jött létre, a kereseti jog elévülése kérdésében, tekintet nélkül a teljesítés helyére, a nevezett törvényszék területén hatályban levő magyar törvények irányadók. A magyar törvények szerint a szerződésből keletkezett igények iránt érvényesíthető keresetek elévülésének ideje 32 év és igy tekintettel arra, h. ez az idő 1894. nov. 1-től, mint a kárnak felp. tudomására jutásától, még el nem telt; felp. kártérítési igénye el nem évült: miért is mindkét alsóbiróság ítéletének mváltoztatásával, az eljáró kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (900 decz. 28. 2606.) Betétköny- 18362. Curia: Helyesen mondotta ki az elsőbiróság, h. az vecskén ala- a- betétkönyvecske alapján érvényesíthető követelési jog elévült, puló jog elé- mivel az utolsó betét idejétől, illetve, amennyiben a betét felvórülése te^e felmondáshoz volt kötve, attól a naptól számítva, amely napon a jogosult fél felmondási jogával élhetett, az alapszabályokban megállapított felmondási időn felül, több mint 32 év telt el anélkül, h. a követelés érvényesítése iránt bármi lépés történt volna, és helyesen mondta ki azt is, h. magában véve az a körülmény, h. az alp. takarékpénztár az alapszabályok 61. §-a értelmében a kamatot egészen 1898. jun. 30-ig tőkésítette, a felp. javára könyvelte, az elévülést nem szakította félbe, minth. az alp. takarékpénztárnak ez a ténye csakis a belső ügykezelés körébe tartozik, mint ilyen pedig a felp., illetve a betét felvételére jogosult fél irányában nyilvánított kijelentés hozzájárulása a követelés elismerésének nem tekinthető, és mert helyesen állapította meg az elsőbiróság azt is, h. az elévülés az eredetileg betett tőkére nézve ezek szerint kétségtelenül beállván, azzal együtt az összes kamat iránti követelési jog is elévültnek tekintendő. (90.0. ^ebr. 21. 1249/99.) Elévülési idő 18363. Bp. keresk. és váltótszék: Minth. az elévülési szatörvényes baly addig, amig az elévülés be nem végződött, nem biztosit meqhoss'zobbi- szerzett jog jellegével biró igényt annak, akinek javára az elótása. vülés folyik, ebből következik, h. ha a hatályban lévő elévülési idő ujabb törvényes intézkedés által meghosszabbittatik, az elévülési idő meghosszabbítását egyéb intézkedés hiányában a még el nem évült összes igényekre kiterjedőnek kell tekinteni. (98. jul. 20. 64649.) — Bp. tábla :'Hhagyja. (99. okt. 10. 2812/98.) — Curia: Hhagyja. (900. ápr. 18. 38.) Átváltoztatott 18364. Curia'. Ha a község a pótadótartozást, az erről kikövetelés elé- állított kötelezvény alapján mint készpénzben kifizetettet elkönyvülése vélte, a kötelezvény alapján érvényesített követelés, habár községi pótadóból származott is, többé már nem községi pótadótartozás, hanem a községnek közönséges készpénzbeli követelésévé vált, melyre az elévülés tekintetében nem alkalmazható a közadókra nézve fennálló rövidebb, hanem a polgári magánjogi igenjükre fennálló közönséges elévülési határidő és a mely felett való ítélkezésre a bíróság bír hatáskörrel. Ily esetben ugyanis