Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG mennyiben a kezesség elvállalása óta az egyenes adós vagyoni Kezesség. viszonyai tényleg jelentékenyen rosszabbidtak, az alp. kezeseknek A kezes jogai jogában állott, a főadóstól akár biztosítást, akár a kezesség alól a föadóssal leendő felmentést követelni. (901. febr. 7.) szemben. 18352. Curia: A készfizető kezes nem tartozik bevárni azt, A kész fizető h. őt vagy az egyenes ádóst a hitelező perbe vonja, hanem a kezes kötelehitelezőt joghátrány nélkül kifizetheti; de nem tartozik ő sem zeüsége. előbb az egyenes adóst perelni és ennek elmarasztalása mellett az egyenes adós vagyontalanságát végrehajtás utján megállapittatni, hanem kezestársai ellen a mfelélő mtérités iránt közvetlenül perrel fordulhat és az ilyen perben, minth. a perbe vitt jog rendszerint a kereset megindításakor létezett állapot alapján döntendő el, nem válhatik felp. hátránj'ára az, h. az egyenes adós, bár csak e per folyamán, esetleg valamely vagyonhoz jutott. (900. okt. 10. G. 325.) 18353. A ki magát mint kezes és készfizető kötelezi, mint egyetemleges adóstárs az egész adósságért felelős. A 3. r. alp. az A) a. okirat szerint készfizető kezességet vállalt, 1. és 2. r. alp.-ek, mint egyenes adósok mellett, 600 frt s jár. erejéig. Minthogy 3. r. alp. készfizetői kezességi kötelezettségét az A. a. okirat szerint sem bizonyos határidőhöz, sem feltételhez nem kötötte, hanem feltétlenül vállalt fizetési kötelezettséget és minth. az A) a. kikötött fizetési határidő már lejárt, azt pedig, h. az 1897. jun. 7-én.tul kamatfizetés teljesittetett volna, 3. r. alp. nem bizonyitotta: 3. r. alp. a kereseti tőke s járulékai mfizetésére feltétlenül kötelezendő volt, tekintet nélkül arra, h. felp. 1. és 2. r. alp.-eknek a fizetésre nézve halasztást engedett, amely körülmény, valamint a felp. mint hitelező és 1. és 2. r. alp. mint egyenes adósok között fenforgó és a perben vitatott külön jogviszony, 3. r. alp.-t, a fizetés alól annál kevésbé menti fel, mivel ő felp.-nek az egész 600 frt tőke s járulékai iránt felelős lévén, felp. 3. r. alp.-t, mint egyetemleges adóstársat, egyedül is perbe vonhatta volna. (900. jun. 1. 1728.) 18354. Curia: Jogszabály az, h. az adós kötelezettségének mszünése esetében ipso jure mszünik nemcsak a kezesnek, hanem a készfizető kezességet vállalónak kötelezettsége is, mivel a készfizető kezessége mellett, habár egyetemleges kötelezettséget szül is, a kezes csak a főadós kötelezettségéért felelős, tehát nem önálló adós; oly jogszabály pedig, h. az egyenes adós irányában történt lemondás a készfizető kezes kötelezettségét csak akkor szünteti meg, ha a lemondás a készfizető kezessel szemben is világosan és határozottan kijelentetik, fenn nem áll. (901. okt 22. I. G. 349.) 7. Engedmény. 18355. Curia: Az E) alatt csatolt okiratot, melylyel F. E. A.z engedmény a kereseti követelést felp.-re engedményezte, M. I. és S. F. tanuk alakja. valódinak bizonyították. Ez az okirat az 1868 : LIV. t.-cz. 167.