Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

14 KÖTELMIJO( Engedmény. §-a követelményeinek míelel. Minth. tehát az E) alatt mellékelt Az engedmény okirat az 1893 : XVIII. t.-cz. 73. §-a értelmében, mely szakasz alakja. a 215. §. szerint a rendes eljárásra is kitérjesztetott, az ellenkező bebizonyításáig, teljes bizonj-itékul szolgál arra nézve, hogy kiállítója a benne foglalt nyilatkozatot tette, a kérdéses engedményezési jogügylet F. Elek engedményező perben állása nélkül is igazoltnak tekintendő, annál inkább, mert nem létezik olyan tv., mely a követelési igények átengedményezése tekintetében kiállított okiratokra a közjegyzői hitelesitést általában előírná s mert abból, h. némely perenkivüli eljárás folyamán az engedményekre nézve külön tv. közokiratot vag3r az okirat hitelesítését kívánja, szükségképen nem következik, h. a peres eljárás folyamán bemutatott engedményeknek is közokiratba foglalva vagy hitelesítve kellene lenniök. (900. nov. 8. 5764.) Azengedmé- 18356 Curia : I gaz ugyan, h. az engedményes az eredeti nyes jogköre, hitelező jogaiba lépvén, több jogot, mint a mennyivel az birt, magának nem igényelhet s h. ebből eredően, az adós az engedményes ellen jogosítva van mindama kifogásokat érvényesíteni, amelyeket az engedményező ellen érvényesíteni jogában állott volna, azonban, ha az engedményesnek az adóslevél engedmény mellett átadatott, az adós az uj hitelezővel szemben sikeresen nem hivatkozhatik arra, h. az adóssági viszony csak színleges, kivéve, ha erről az uj hitelező az engedményezés alkalmával tudomással birt. (900. juh. 9. I. G. 184.) Az engedmény 18357. Curia : Ellenkező kikötés nem létében, a követelés engedterjedelme. ményezésével az engedményes nem egyedül a tökét, hanem az azzal egybekötött mellékjogokat, tehát a lejárt kamathoz való jogot is mszerzi: az pedig, h. az engedményes, az engedményezett követelés ellenértékéül mily összeget fizetett, nem bír jogi jelentőséggel, mert az engedmény érvénye nem függ attól, h, az engedményező ellenértékért az átruházott követelés és járadékainak teljes összegét nyerje, sőt az engedmény hatályára az sincs befolyással, ha ellenérték egyáltalában nem is fizettetett; az a kérdés pedig, h. az adósok a B) alatti kötelez vény kiállításakor birtak-e tudomással arról, h. felp. az A) alatt kötelezvényen alapuló követe• lést másra átruházta, az ügy mbirálásánál azért nem bírhat fontossággal, mert az engedmény csak az engedményező és engedményes érdekeit érintvén, az eme jogügyletben részt nem vevő harmadik személyeknek tényei a jogügyletben résztvevő felek jogaira befolyással nem lehetnek. (900. szept. 4. G. 263.) 8. Összeszámolás. Adósság átvállalása. Összesző- 18358. Curia. Alp. a felébb.-i bíróság ítéletét alaki és molás. anyagi jogszabály msértése okából támadja meg; azonban alp. részéről e tekintetben felhozottak nem bírnak megállható alappal. A felébb.-i bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg nem támadott tényállás szerint, felp. az A) alatti szerződés