Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

Kamat. a kötelezett részéről a jognak az elévülési határidőn belül való Kantat elévü- elismerése szakítja félbe, már pedig az clsőbiróságnak a felébb.-i lése. biróság által elfogadott tényállása szerint alp. a kereset minditása előtt csak egész általánosságban arra nézve tett kijelentést, h. felpriek a tökét kamataival együtt mfizetendi, az ily általánosságban tett nyilatkozatitól pedig, annak közelebbi mhatározása nélkül, h. a fizetési igéret mely időre járó kamatokra vonatkozik, egyedül arra vonható jogszerű következtetés, h. alp. a tökének és a töke után jogilag követelhető kamatoknak fizetését igérte, mihez képest helyes a felébb.-i bíróságnak a most kiemelt tényállásra alapított az a jogi döntése, h. felp.-nek a kereset beadását melözö három év előtt lejárt kamatokra támasztható kereseti joga elévülés következtében elenyészett. (900. okt. 31. G. 388.) 18348 Owria : Alp.-nek az événkinti 250 frt kamat elévülésére vonatkozó kifogása figyelembe nem jöhet; mert a per során előadottakból és az F) alatt mellékelt okirat tartalmából nyilvánvaló, h. a kereseti összeg nem kölcsönből, sem pedig követelt más hitelezési ügylethői kifolyólag kötelezett kamatnak, hanem voltaképen a felp.-ek között kötendő házasság létrejöhetése czéljából és mkötése esetében kötelezett segélynek tekin tendő, mely segélynek biztosításául köteleztetett az F) alattiban kitüntetett 5000 frt tőke ; a kir. Cnria 65. sz. polgári döntvénj'c szerint pedig az 1883. évi XXV. t.-cz 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletekből felmerülő, bíróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza és az más czimen követelt kamatra nem alkalmazható: ezek szerint tehát a keresettel követelt évi 250 Irt összegek a rendes elévülési idő alatt érvényesíthetők; ennélfogva és egyebekre nézve az abban fel hozott és az elsőbiróság Ítéletéből átvett indokoknál fogva a másodbiróság ítéletét hhagyni kellett. (900. okt. 30. 4207.) 5 Óvadék. óvadék tulaj- 18349. Cnria : A letett óvadéki értékre a letevő nem veszti donjoga. el tulajdonjogát, hanem ez a tulajdonjoga csak az óvadékra jogosított érdekében és csak az óvadékkal biztosított ügylet tekintetében csupán korlátoltatik, következésképen ama érték felett az illető jogosított sérelme nélkül a letevő korlátlanul rendelkezhet és arra ilyen módon harmadik személyek jogokat hatályosan szerezhetnek! (901. okt. 1. G. 241.) Katonai há- 18350. Cnria mint felülvizsgálati biróság: Felp. felülvizszas8ógi bizto- gálati kérelmének részben heh' adatik, a felébb, biróság ítélete siték. részben mváltoztattatik és alp. végrehajtás terhével arra köteleztetik, h. felp.-nek az 1899. május 3-tól addig, mig a felperes és L. (T. között kötött házasság fennáll, havi 125 K-t és pedig az eddig lejárt készleteket egyszerre, azon tul pedig minden hó 3-áu mfizessen. Ind. : Felp. azt panaszolja : h. a felébb, biróság