Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 87 3. A kötelezettség teljesítése. 18339. Curia: A felébb.-i bíróság' által alakilag és tártai- Áz a^s milag valónak elfogadott A) alatti okirat szerint alp. a kereseti sedelme. 820 kor. bért az 1899. jun. hó 1. napján tartozott volna az addig lejárt ]/4 évre mfizetni: azonban a felébb.-i bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alp. erre a fizetésre az 1899. jun. hó 3. napjának déli 12 óráig halasztást kapott, ámde alp., illetve neje eddig az ideig csak beszámítás mellett fizetésre jelentette ki készségét, a fizetés teljesithetésére fel is hivatott, mindamellett a felp. kezeihez; sem bírói letétbe helyezés utján fizetést tényleg nem teljesített. E tényállás mellett az osztrák polgári törv.-könyv 1425, §-nak mfelel a felébb.-i bíróságnak az az indokolása, h. alp. az 1899 jun. hó 3. napjának déli 12 órájáig a jogi hátrány elkerülése végett a 820 kor. bért felp.-nek mfizetni vagy birói letétbe helyezni tartozott volna és erre nézve alp.-nek vizsgálati fogságban léte tekintetbe nem vehető, mert a magánjogi kötelezettségre nézve az adós hatósági letartóztatása mi befolgással sem bir és ama tényállás mellett az osztrák polgári törv.-könyv 1118. §. rendelkezésének mfelel a felébb.-i bíróságnak az a döntése, a mely szerint alp -t az elmúlt l/4 évre járó bér mfizetésére kötelezte és a bérszerződést a bér pontatlan fizetése okából mszüntette. (900. decz. 28. G. 551.) 18340. Curia: Általánosan elfogadott jogszabály szerint, szer- A késedelmes ződésszegést követ el az a szerződő fél, aki önhibájából a szerződési- teljesítés leg elvállalt teljesítést a kikötött időre elmulasztja, v. a teljesítést mentsége. egyoldalúan abbanhagyja; ellenben jogilag számításba vehető szerződésszegés nem forog fenn akkor, ha a késedelmes teljesítésbe a másik szerződő fél beleegyezik, illetve a késedelmes teljesítést a másik szerződő fél elnézi, vagy ha a teljesítést a másik fél akadályozza meg és teszi lehetetlenné olyan ténykedéssel, ami a vonatkozó szerződés rendelkezéseivel, avagy jogi természetével ellentétes, sőt az utóbbi esetben a szerződésnek a kikötött idő előtt mszünte kérdésében is ez a másik fél tekintendő jogilag olyannak, mint a ki a szerződés teljesedésbe menetelét jogellenesen mhiusitotta, és ezáltal a szerződést mszegte. (900. febr. 8. G. 598/99.) 18341. Curia: A visszterhes szerződéseknek abbeli jogi ter- E9V°^alu mészetéből, h. a teljesítésnél mindkét fél részéről értékbeli szol- halasztás gáltatás szükséges, továbbá a visszterhes szerződéssel történt lekö- visszterhes telezés szerződésszerű teljesítéséhez jogosult bizalomból jogsze- *zerz<>désnél. rüen következik az, hogy az egyik fél részéről szerződés szerint előzetesen kötelezett szolgáltatás a kikötött időben teljesítendő^ h. az ilyen szolgáltatás teljesítése kölcsönös megegyezéssel elhalasztható, ilyen halasztás nélkül pedig annak 'utólagos teljesítését a másik fél nem köteles elfogadni akkor, ha neki a szolgáltatás teljesítése a kikötött időhöz mérten aránytalanul hosszú idő múlva ajánltatik fel avagy reá nézve a szolgáltatás elfoga-