Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI .JOG Tiltott cse- nek teljesített készpénzfizetés álapján az ő jutaléka fejében 234 lekmenyek. Irtot követel az alp.-tői. mindkét követelésének alapját az alp.Tőzsdejáték- hez befolyt társasági vagyonból őt a társas viszonynál fogva ból eredő kö- megillető vagyoni illetőség kiadása képezi. Az alp. részéről a vetélés. perben védekezésül felhozott az a körülmény, h. az L) 7. alatti szerint a felp. javára jelentkező nyereség, a későbbi tőzsdei ügyleteknek vesztesége által fel lett emésztve és h. abból, az ő kezéhez semmi sem folyt be, a felp. követelése érdemi mbirálásához tartozó kérdéseket képezvén, azok ezúttal, a midőn csak a követelésnek birói uton való érvényesithetésének kérdése döntendő el, méltatást nem igényelnek. Ellenben a felp-nek. a m.biróság Ítéletében indokolásában 1. p a. mjelölt 2255 frt kárkövetelése nem képezhet bíróilag érvényesíthető követelést azért, mert ily összeget a felp. annak a vesztett haszonnak ellenértéke fejében követel az alp.-tői, a mely haszonban részesült volna az alp. sel közösen folytatott tőzsdei ügyletek után arra az esetre, ha az alp ezeknek az ügyleteknek lebonyolítása iránt a B) 7. alatti szerint hozzá intézett utasításnak mfeleit volna. E szerint tehát a felp. kártérítésként az alp.-tői a tőzsdei ügyleteknek lebonyolításával várható haszon egyenértékét követelvén, követelésének alapját szintén, a szerencsejáték természeténél fogva birói uton nem érvényesithetö tőzsdei iujyleiböl eredő kőtelem képezi .... (901. febr. 27. 47.) 18337. Curia: Tözsdejátékból eredő követelések behajtására a birőság jogsegélyt nem ad: minth. pedig ilynemű követelések elszámolás és leplezési czélzattal kölcsönköveteléssé átalakítás ellenére is mtartják eredeti jogi természetüket, annálfogva az e.-biróság helyesen mondotta ki, h. az Aj a. kötelezőn alapuló követelés bíróilag nem érvényesíthető. Nem vehető figyelembe alp.-nek a keresk. tv. 381. §-ára alapított az a kifogása, h. ő a tőzsdeügylet körül bizományosként járván el, vele szemben a szerencsejátékon alapuló turpis causa nem érvényesíthető, nem pedig azért, mert a fentebbiek szerint alp. tudomással bírván arról, h. tőzsdejáték ese'e forog fenn, annak előmozdítójává és részesévé vált, következésképpen akkor sem nyerhetne birói jogsegélyt ily játékból eredő követelésre nézve, ha valóban bizományos volt volna is. Az sem szolgálhat alp. javára, h. ő az A) a. kötelező ellenében zálogul szolgáló értékpapírokat, tehát valóságos értéket adott át, mert a kiadott értékpapírok a fentebbiek szerint a tőzsdejátékra fedezetül szolgálván, azokra vonatkozóan a kiadással minden jogát elvesztette, az azt helyettesítő és kielégítési alapul szolgálandott A) a. kötelező érvényesítése czéljából pedig az előadottak szerint biró jogsegélyre igényt nem tarthat. (901. máj. 22. 6891/900.) 18338. Curia: Ha alp. elismerte volna is felp.-nek tőzsdei játékügyletekből származó követelését, ez az elismerés magábanvéve az eredeti követelés jogi természetét nem változtatván meg, alp. a váltó alapját képező jogügyletből folyó azt akifogást, h. felp. a tözsdejátékból származó követelést bíróilag nem keresheti, még a jelzett elismerés esetében is érvényesíthetné. (901. máj. 21. 1022.)