Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 35 nyilvánosságra hozva és végrehajtva, azoknak nem tudásával tehát Tiltott c«esenki sem védekezhetik. Minth. pedig- az ily jogi természetű szer- lekmények. ződések teljesítésére vagy a nem teljesitésből származtatott igények érvényesítésére bírói jogsegély igénybe nem vehető, e jogszabálynál fogva felp. részére az a szolgáltatás, amit a 2. rendű alp.-nek teljesített, bíróilag oda ítélhető nem volt. Ez indokból a felébb, bíróság ítéletét meg kellett változtatni és felp.-t keresetével elutasítani. (901. jun. 21. I. G. 222.) 18336. Guria: Helyesen fejtette ki az rdsőbiróság ítéletének Tözsdejátékindokolásában, h. a tőzsdei árkülönbözetre irányuló szerencsejáték- bó1 eredő köböl származtatott követelések birói uton nem érvényesíthetők, két- vetélés. ségtelen azonban, h. az a vagyoni szolgáltatás, a melyet az ily ügyletek által kötelezett a jogosított részére önként teljesített, ettől vissza nem követelhető. Ebből következik, h. a fenforgó esetben, a mikor az egymással perben álló felek nem egymás között játszottak a tőzsdén, hanem ily tőzsdei játékügyleteknek közös nyereségre és veszteségre harmadik személyekkel leendő folytatása ozéljából társaságban állottak, az 'alp.-nek nincs joga a felp.-sel szemben ahhoz, h. az általa közös számlára folytatott tőzsdei ügyletek után hozzá befolyt nyereségből a társasági szerződés viszonj^ánál fogva a felp.-t megillető jutalékát a maga részére mtartsa, mert a n}rereséget képező azt a vagyoni szolgáltatást, a melyet a tőzsdei ügyletek által kötelezett fél az alp. irányában teljesített, ez utóbbi az alp.-tői vissza nem követelheti, a teljesített szolgáltatásnak mfelelő vagyoni érték azonban, ennek az alperes részéről történt elfogadásával, nem mint az alp.-nek kizárólagos, hanem az ezen ügyletekre nézve a felp.-sel fennálló társasági viszonynál fogva, mint a társaság közös tulajdona került az alp.-nek birtokába. E szerint a felp. ama követelésének, a mely a közös ügyletek után az alp.-hez befolyt nyereségből őt megillető jutalékának az alp. által leendő mfizetésére irányul, nem a tőzsdei szerencsejáték-ügyletből eredő követelés érvényesítése képezi az alapját, hanem alapját képezi a társasági jogviszony, a melyre tekintettel a felp. az alp. által a társasági vagyonból viszszatartott vagyonilletöségének kiadását érvényesiti. Ennek a helyes jogi álláspontnak következményeit a m.-bíróság mfelelően alkalmazta a felp.-nek, ítéletének indokolásában 2. és 3. pontok alatt mjelölt követeléseire nézve, mert a felp. akkor, a mikor a 2. ]>. a. az alp. részéről lebonyolított közös tőzsdei ügyletekre nézve az alp.-sel az L) 7. a. szerint megejtett elszámolásnak az ő javára nyereséget feltüntető egyenlege alapján azt a 4085 frtot követeli az alp.-tői, a mely összeget kereseti előadása szerint az elszámolás után az alp.-sel később folytatandó közös ügyletekből őt alp. irányában terhelhető kötelezettség biztosításául továbbra is az alp.-nél fedezetül hagyott, a később kötött ügyletek azonban a felp.-re nézve állítása szerint veszteséget egyáltalán nem eredményezvén, most már az alp. ok nélkül tartja vissza a nála hagyott biztosítéki összeget, valamint akkor, a mikor a 3. p. a. a közös ügyletek után, az ezek által kötelezett részéről az alp.3*