Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 3Í bíróság ítéleti tényállása szerint a történt késedelemnek az volt Szerződés, a ténybeli oka, h. az építkezésnél az eredeti terven alp. Jciván- Kötbér, sáljára lényeges változtatásokat tettek., amelyek a történt késedelem előidézéséhez hozzájárultak és hogy az építkezés szerződésszerű idején belül munkásszünet állott be, ami az épitkezéshez szükséges lényeges anyag beszerzését hosszabb időn át lehetetlenné tette, a tényállásból tehát jogszerűen következik az, h. az építkezésnél történt késetlelem az alp. ténykedésere is vezethető vissza és h. a kikötött időre a teljesités véletlen baleset miatt vált lehetetlenné. Ennélfogva anyagi jogszabálynak mfelel a felébb.-i bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alp.-t a viszonkeresetével elutasitotta és felp. javára visszatartott munkabér mfizetésére kötelezte. (900. márcz. 9. G. 29.) 18328. Curia: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint közpolgári ügyekben a kötbér, ha ahhoz az érdekhez mérten, melynek biztositására szolgál, tulmagas, az mérsékelhető. (901. márcz. 21. I. Gr. 80.) 18329. Felp. azt panaszolja ugyan, h. a felébb.-i biróság jogszabályt sértett azzal is, h. a biztositékul letett 500 frtot nem bánatpénznek, hanem kötbérnek minősitette és alp.-t annak viszszafizetésére nem kötelezte, mivel szerinte a kötbér oly vagyoni előny vagy hátrány, amely valamely ügylet teljesitése vagy abbanhagyása esetére kiköttetik, vagy igértetik és e szerint a kétoldalú ügyleteknél mind a két fél jogosult a beálló eshetőség szerint annak a másik féltől való követelésére, kötbérnél tehát a kötelezés vagy az igéret a lényeges, ennek következtében azokban az esetekben, midőn valamely ügylet biztositására egyoldalúan köttetik ki, és a másik fél kezeihez előlegesen letétetik bizonyos érték, az nem a kötbér, hanem a bánatpénz jogi természetével bir, már pedig a bánatpénzt az, akinek a kezeihez adatott; csak akkor tarthatja meg, ha az azt letevő fél a szerződéstől való visszalépését kijelenti, vagy a szerződést nem telje siti, már pedig felp. a szerződéstől nem lépett vissza, és azt teljesíteni hajlandó is volt, és h. az ügylet egész terjedelmében nem ment teljesedésbe, az alp. akarathián3rán mult. Ennek a panasznak nincsen megállható alapja. Ugyanis a kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, h. csak egyik szerződő fél javára és arra az esetre köttessék ki, ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a szerződést kellő időben nem teljesiti, és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem követelhető, hanem ez rendszerint a mhatározott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, mindamellett, hu a felek, ettől eltérően, annak előzetes letételében vagy valamely más czimen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget kötbér jellegétől meg nem fosztja, hanem az a szolgálattevőnek bekövetkezett késedelmével esedékessé válik. Minthogy pedig a felek jogviszonyait szabályozó szerződés 8. pontjának szószerinti szövege azt tartalmazza : „h. E. O.-né és társa az ezen szerződés I. pontjában érintett tűzifa mennyiséget 1898. aug 31-ig