Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

30 KÖTELMI JOG. Szerződés ^altatása elmarad, ellenben eme kimutatás átszolgáltatása esetleg" Kötbér. csak azt eredményezhette, h. 10,000 írt évi forgalom el nem éretvén, a bértöbblet követelhetővé nem válik; ebből tehát kétségtelen, h. felp.-nek egyáltalában semmiféle vagyoni érdeke sem fűződött ahhoz, hanem csakis a bérlő vag3roni érdekét érinthette az, h. az illető évi forgalmi kimutatás felp. részére tényleg ki legyen adva : következésképpen a bérlő, habár arra felp. részéről lel nem hivatott és az iránt nála felp. vagy mbizottja nem jelentkezett, tartozott volna a bértöbblet követelhetésének esetleges elháritása czéljából, minthogy azt csak az ő érdeke kivánta meg, az illető évi forgalmi kimutatást felp. részére akár közvetve, akár közvetlenül tényleg kiadni. Ezeknél fogva felp. felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni és a felebb.-i biróság Ítéletének mváltoztatásával, alp.-eket a már esedékessé vált 2250 kor. bértöbbletben, ennek egyes részletei után az */4 évenkint szerződésileg kikötött fizetési határidőktől számított törvényes késedelmi kamatában és az összes költségben egyetemlegesen elmarasztalni. (900. jun. 7. G. 197.) 18327. Curia: Az A., illetve 3. 7- a. munkabéri szerződésben ki van ugyan kötve az, h. az A. szerint vállalatba vett építkezésnek az 1894. évi aug. 1-ső napjáig késznek kell lenni, ellenkező esetben alp. a vállalkozó járandóságából minden napi késedelem után 40 frtot levonhat; igaz ugyan az is, h. az ekként kikötött 40 frt a vállalkozó terhére a kötbér jogi természetével bir, és a felebb.-i biróság Ítéleti tényállása szerint az az épület az 1894. évi aug. 1-ső napjáig el nem készült; azonban az állandóan követett birói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésére is vezethető vissza, vagy ha teljesítés vétlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadtatott. A felebb.-i biróság ítéleti tényállása szerint az illető épületet alp. szerinte is mint készet az 1894. okt. 10-ik napján átvette, de alp. az illető épületet már az 1894. szep. 17-ik napján, ami helyett, nyilván tollhibából, az 1894. aug. 17-ik napja Íratott, a czélba vett használatba vette, és csak az 1895. jun. 23-ik napján nyilatkoztatta ki, h. a kötbérhez igényt tart; e tényállásból, és minthogy az épületnek czélba vett használatba vétele alakszerű átadás és átvétel nélkül is az átadás és átvétel jogi hatályával bir7 és a kikötött felülvizsgálat elhalasztása az ekként mtörtént átadás és átvétel e hatályát meg nem szünteti, jogszerűen következik az, h. alp. azt az épületet a felülvizsgálat mtörténte előtt átvette, mindazonáltal a fentartás nélkül történt átvétellel a kötbérhez való igén}rét még el nem vesztette, mert az illető munkabéri szerződés szerint alp. a kötbért a munkabérből visszatarthatta, és a megállapított tényállás szerint a követelt kötbérnek mfelelő munkabért alp. felp.-nek eddig ki nem fizette, tehát visszatartotta; ilyen esetben pedig az illető a kötbérhez való érvényesítési szándékát addig, míg tőle a visszatartott összeg nem követeltetik. kinyilatkoztatni nem tartozik. Azonban a felebb.-i