Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 27 beli megállapodás érvénytelen, azért nem bir törvényszerű alappal, Szerződés-, mert a felébb.-i bíróság- fényként azt állapította meg-, h. alp.-ek Szóbeli és nem csak a szerződés írásba foglalása előtt és azzal egyidejűleg1, írásbeli szerhanem a B. alatt csatolt szerződés írásba foglalása után is több ződés. Az izben kijelentették, h. a keresetben felsorolt kikötmények kiszól- igény érvényegáltátására kötelezettséget vállaltak, már pedig nem létezik olyan sitésének eljogszabály, mely az Írásbeli szerződések mkötése után, az irásos mulasztása szerződés tárgyára kötött szóbeli szerződést hatálytalannak tekintené s mert különben is a felébb.-i bíróság által létezőnek megállapított szóbeli megállapodás az írásba foglalt szerződéssel nem áll olyan ellentétben, h. azok egvmás mellett meg nem állhatnának. (99. okt. 14. I. G. 386.) 18326. Curia: Felp. a felébb.-i bíróság ítéletét lényegileg Kötbér. azért támadja meg, mert szerinte a felebb.-i bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, h. az A. alatti okiratban foglalt kikötésnek azt a hatályt tulajdonította, h. I. r. alp. a részéről bérben tartott gyógyszertár forgalmi kimutatását csak a felp. vagy mbizottja jelentkezésére tartozott kiadni, és h. snlyt helyezett arra, h. ama gyógyszertárra nézve a 10,000 frt. évi forgalomnak beállta igazolva nincs. Ez a panasz alapos. A felebb.-i bíróság ítélete szerint ugyanis felp. az 1899. decz. hő 20-ik napján indított keresetében alp.-éktől az 1897. okt. hó 1-ső napjától az 1899. év végéig terjedő 9/4 évre évi 500 frt bértöbbletet követel, és ezt a keresetét az A) és B) alatti okiratban foglalt szerződésekre és arra alapította, h. neki az I. r. alp. részéről bérben tartott gyógyszertár bruttó forgalmára vonatkozó kimutatást a szerződésszerű időben át nem szolgáltatta. A felebb.-i bíróság az A) és B) alatti okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak elfogadta, úgyszintén tényként megállapította azt. h. az 1897 , 1898. és 1899. szept. hó végére felp. vagy mbizottja az I. r. alp.-nél az illető forgalmi kimutatás átvétele végett meg nem jelent és I. r. alp.-t e kimutatás átadására fel nem hivta, I. r. alp. pedig azt a kimutatást felp. részére el nem küldötte és felp.-nek évi 500 frt bértöbbletet nem fizetett; és e tényállás mellett a felebb.-i bíróság felp.-t keresetével azért utasította el, mert szerinte I. r. alp. ama forgalmi kimutatást csak felp. vagy ' mbizottjának jelentkezésére tartozott kiadni és mert az illető gyógyszertárra nézve a 10,000 frt évi forgalomnak beállta igazolva nincs. Az A) alatti okirat tartalma szerint Z. Kiss Miklós a felp.-tői az 1894 okt. hó 1 ső napjától az 1904. szept. hó 30-ik napjáig terjedő 10 évre egy gyógyszertárt bérbe vett, és tartozott az első 6 évben évi 2000 frt és az utolsó 4 évben évi 2500 frt-ért előleges V4 évi részletekben felp.-nek ennek mindenkori tartózkodási helyén mfizetni vagy postán mküldeni. Továbbá az i) alatti okirat azt tartalmazza, h. ha a bérlő a bérlet mkezdésétől számítva már a harmadik év leteltével vagy ezentúl, de a harmadik év lejárta előtt, bármely évben a nem kolera járvány által előidézve évenkint 10,000 frt bruttó jövedelmet érne el, a bérösszeg már a negyedik évtől kezdve évenkint 2500 frt lesz, ebből folyóan kötelezi