Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

26 KÖTELMI JOG. Szerződés, a felek kijelentett akarata világosan erre nem irányult, amire nézve tények meg nem állapíttattak. (900. máj. 1. G. 130.) Szóbeli és 18325. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelmét az 1893. évi Írásbeli szer- XVIII. t -ez. 185. §-ának a) és c) pontjaira alapitja és a jogsérződés. Az tést abban találja, h. jóllehet a felébb.-i bíróság tényként megállaigény érvé- pitotta azt, h. alp.-ek kötelezték magukat 1885. évtől kezdve nyesitésének felp. részére a keresetben elősorolt kikötményt évenkint kiszolelmulasztása. gáltatni, és habár az is megállapittatott, h. eme kötelezettségüknek meg nem feleltek, mind a mellett a felébb.-i bíróság ebből a tényállásból nem azt a jogkövetkezményt vonta le, h. az alp.-ek az összes hátralékos követelést tartoznak míizetui, hanem alp.eket csakis a kereset megindításától számítva visszamenőleg három évre járó tartozás megfizetésére kötelezte. Fp. panasza nem bir megállható alappal: mert habár a felébb.-i bíróság tényként állapította is meg, h. alp.-ek 1883. évben arra kötelezték magukat, h. fel.p-nek évenkint a keresetben felsorolt kikötményt kiszolgáltatják, és h. eme kötelezettségüknek meg nem feleltek, másrészről azonban azt is megállapította, b. felp. 1898. febr. hó 10-ik napját melőzöleg a szóbeli szerződésen alapuló követelését alp.-ek ellen nem érvényesíthette és h. a 12 éven át részletekbea járó követelésnek utólag egy összegben való mvétele, alp.-ek vagj-oni állapotát veszélyeztetné. Ebből a tényállásból tehát helyesen vonta .le a felebb.-i bíróság azt a jogi következtetést, h. felp.-t jogainak érvényesítésénél hosszabb időn át, indokolatlan mulasztás terheli ; már pedig a törvénykezési gyakorlatunk által általánosan elfogadott jogszabály az, h. a szerződés szerint részletekben fizetendő szolgáltatásnak pénzbeli egyenértéke a múltra nézve utólag oly nagyobb összegben, mint a melyet a kikötött részletekben a kötelezett vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül fizethetett volna, meg nem Ítélhető, ha annak érvényesítésénél a jogosítottat hoszszabb időn át indokolatlan mulasztás terheli. Igaz ugyan, h. felp. felülvizsgálati kérelmében azt is állítja, h. alp.-ek vagyoni viszonyai olyanok, ,h. a tizeukét évre járó kikötménynek utólag egy összegben való lefizetése vagyoni állapotukat nem veszélyeztetné ; ez a téirybeli állítás azonban a felülvizsgálatnál tekintetbe nem vehető, mert annak a megállapítása, h. a több évre szóló járandóságnak egy összegben való kifizetése a szolgáltatásra kötelezettnek vagyoni állapotát veszélyezteti-e vagy sem ? ténykérdést képez. Minthogy pedig a felebb.-i bíróság e tekintetben a tényállást a per összes anyagának méltatásával állapította meg, az az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. §-a szerint csak akkor volna sikerrel mtámadható, ha a tény valamely jogszabály msértésével állapíttatott volna meg és e tekintetben bizonyítékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel ; már pedig a felebb.-i bíróság ténybeli megállapítása a tárgyalási jegyzőkönyvvel és annak mellékleteivel ellentétben nem áll. De másrészről alp.-ek felülvizsgálati kérelmének sincsen megállható alapja; mert alp.-éknek az a panasza, h. a felebb.-i bíróság msértette azt a jogszabályt, h. az irásos szerződéssel egy időben keletkezett ellentétes szó-