Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

2.SS KERESKEDELMI TÖRVÉNY 1875 : XXXVII rozattal az alaptőkének 100,000 frttal leendő felemelése czéljábúl t. cz. 120 frt árban kibocsátandó 1000 drb részvényből, beleszámítva 162. az alp. által jegyzett, illetve átvállalt 130 drbot, 723 aláírva, 277 Alaptöke fel- pedig átvállalva lett, s igy valamennyi el van helyezve. Ennek emelése ellenkezőjét az alp. a perben csak annyiban vitatta, amennyiben a részvénykibocsátási eljárás foganatosítását általánosságban a kereskedelmi törvénynek az eredeti részvény aláírására vonatkozóan felállított alaki feltételeinek be nem tartása miatt érvénytelennek állította, és a mennyiben tagadta, h. R. A -t megbízta volna az ő nevében és részére 50 drb részvénynek aláírására. A másodbiróság Ítéletének vonatkozó indokolásában helyesen fejtette ki, h. a K. T. által a r. t. alakulása czéljából teljesítendő eredeti részvény aláírásnál kiválóan a társaság megalakulása biztositékául felállított alaki feltélelekre vonatkozó rendelkezések. a már megalakult r. t. által alaptökéjének felemelése czéljából foganatosított ujabb részvények jegyzésénél nem képezik a részvényaláírás vagy átvállalás kötelezettségének érvényességi feltételét Nem változtathat ezen a fenforgó esetben az sem, h. a részvénykibocsátásnak közgyülésileg megállapított tervezete is előírja a részvények kibocsátási ára 10°'o-ának az aláírással egyidejüleges befizetését, mert nem foroghat fenn kétség az iránt, h. ezt a tervezet nem az aláirás érvényességének feltételéül, hanem az aláirt részvény ára befizetésének módozatául állitja fel. Ezek szerint a felp. társaság által foganatosított ujabb részvénykibocsátásnak eredményességét, melyhez az összes részvényeknek érvényes módon történt aláírása és átvállalása szükséges volt, csakis annak az 50 drb jegyzésének az érvényessége teszi kétségessé, metyekre nézve alp. a jegyzésükre szóló meghatalmazást tagadta stb. (főeskü alkalmaztatott; 900. nov. 8. 613.) 173. §. 18677. Keresk. és váltó tsz: A K. T. 173. §-a. mely a névre Névre szóló szóló részvényeknek üres hátirat utján való átruházását megenrészvény át gedi, a részvény birtokával járó jogok megszerzését, ha az átruruházása házas üres hátirat utján történik, más feltételhez, különösen az átruházásnak a részvénykönyvbe történt bevezetéséhez nem köti. A fenti §, azon intézkedésének pedig, h. a névre szóló s üres hátirat mellett átruházott részvény birtokosa a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett, csak az az értelme, h. az a részvénybirtokos, ki mint ilyen a társasági részvénykönyvbe nincs bevezetve, a társasággal szemben igazolt részvényesnek nem tekintetik, vagyis nem gyakorolhatja azon jogokat, melyeket a törv. vagy az alapszabály a társasággal szemben kizárólag a részvényesnek biztosit, de ennek az intézkedésnek nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, h. a részvénykvbe való bevezetés hiánya megfosztaná a részvénybirtokost azoknak a jogoknak a gyakorlásától is, melyek őt a szabályszerűen átruházott részvény birtoklása alapján megilletik. A K. T. 173. §-ának az üres hátiratra vonatkozó rendelkezése az átruházásnak csak külalakját határozza meg és az ily hátiratnak nem tulajdonit olyan anyagi jogszabályt, milyennel a