Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 237 dés nem köthető, az ily teljesítés elfogadása iránt tett ajánlat el 1875: XXXVII. nem fogadása sem járhat tehát az el nem fogadó félre nézve t.-cz. joghátrány nyal: mégis az alsóbiróságok helyesen utasították el 161. §. felp.-t a 4000 írt előleg visszatérítése czimén támasztott kerese- Saját részvétével azért, mert amint ezt a másodbiróság is helyesen kifejtette, nyek zálogbaa D) a. alp. részéről ajánlott teljesítés, t. i. elsőbbségi részvé- adása a r. tsg nyek kibocsátása és azoknak felp. részére zálogba adása alp. részéről. részéről nem volt jogilag lehetetlen, mivel a K. T. 161. §-a csak azt mondja ki, h. a r. t.-nak saját részvényeit mszerezni vagy zálogba venni nem szabad, de a törv. eme rendelkezéséből, tekintettel az idézett §. 2. bekezdésére, mely szerint annak meg nem tartása csak az igazgatóság tagjainak a társaság hitelezőivel szemben való felelősségét vonja maga után, nem következik még az sem, h. az idézett §'. ellenére történt részvényszerzés vagy zálogbavétel semmis volna, annál kevésbbé következtethető belőle az oly ügylet semmisége, mely szerint a r. t. saját részvényeit másnak zálogba adja. E szerint a D) a. szerződési ajánlat nem irányulván jogilag lehetetlen teljesítésre, annak el nem fogadása esetére joghatályosan volt kiköthető felp. terhére a 3. •/. a. okiratban mhatározott jogvesztés, miért is a másodbiróság itétetét ezen ós a tényállás megállapítására a benne felhozott s az elsőbiróság ítéletéből elfogadott egyéb indokok alapján helyben kellett hagyni (900. okt. 19. 623.). 18675. Curia: A K. T. 161. §. 1. és 2. bek.-nek egybeve- Saját részvétéséből kétségtelen, h. annak a tiltó rendelkezésnek, h. a r. t.-nak nyek megszersaját részvényeit mszerezni vagy zálogba venni nem szabad, nincs zése v. zálogegyéb jogi hatálya, mint az igazgatóság tagjainak a társaság bavétele. hitelezőivel szemben egyetemleges vagyoni felelőssége és a K. T. 218. §. szerint való büntethetősége; maga az ügylet tehát semmisnek nem tekinthető (901. jan. 8. I. G. 521/900.). 18676. Curia: A felp. keresete szerint az alp.-tői az A) a. §• szerint általa személyesen jegyzett 50 drb, a B) a. szerint Rosen- Alaptőke felwald A. meghatalmazottja utján jegyzett 50 drb és a D), E) a. emelése. szerint mint igazgatósági tag által átvállalt 30 drb, összesen 130 drb oly részvények kibocsátási árából még be nem fizetett érték megfizetését követeli, amely részvények a felp. r. t. közgyűlési határozata alapján alaptőkéjének felemelése czéljából voltak kibocsátandók. A már megalakult r. t. által alaptőkéjének felemelése czéljából foganatosított ujabb részvény kibocsátásnál a részvény jegyzéséből származó fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltételét az képezi, h. a közgyűlési határozat alapján kibocsátandó valamennyirészvény elhelyezve legyen, ami történhetik érvényes módon telj esitett részvény aláírás vagy a részvények átvállalása utján, mert amennyiben ily módon a kibocsátandó összes részvények elhelyezve vannak, a részvénykibocsátás eredményre vezetvén, beállott az a feltétel, amelytől függ a részvényaláiras vagy átvállalás által a részvények ára iránt elvállalt fizetési kötelezettségnek teljesitése. A felp. az 1899. jul. 15-én tartott póttárgyaláson kimutatta, h. az 1893. márcz. 19 én hozott közgyűlési hatá-