Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

238 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875 : XXXVII. lett. Alp.-nek azt a kifogását, h. a segélyezésre vonatkozó kópviselőt.-cz. testületi határozat szabálytalan volt, mellőzni kellett, mert az al159. §. ispáni átirat szerint a képviselőtestületi határozat msemmisitése Helyi érdekű iránt beadott kérelem közigazgatási uton jogerejüleg elutasittatott, vasút alapi- s igy a képviselőtestületi határozatot szabályszerűen hozottnak fása. kell tekinteni. Nem döntő alp.-nek az a kifogása, h. a segélyezési határozat hozatalakor a vasútépítési engedély még nem adatott volt ki, mert a segélyezésre vonatkozó községi határozat az ópitési engedély kiadása előtt is mhozható. Nem döntő az a kifogás sem, h. a segélyezési határozat felp.-sel, illetve az engedélyessel nem közöltetett, mert ez a körülmény a határozat hatálvát nem érinti. De különben az F) a. csatolmányból kitűnik, h. a C) a. kormányhatósági határozat br. Sz. Gy.-vel közöltetett. A községi képviselőtestület a segélyezést a versecz —lugosi vasút építésére szavazta meg, a D) a. alapszabályok 1. §-ából pedig az tűnik ki, h. felp r. t. nemcsak a versecz - lugosi vonal kiépítését, hauein ennek Maros-Hlyéig leendő folytatását is czélul tűzte ki. Azonban minthogy alp. e körülmény alapján kifogást nem tett, ennélfogva e körülménynek alp. község kötelezettségére való hatályát nem kellett figyelembe venni. Ennélfogva alp.-t a keresetben felajánlott törzsrészvények átadása ellenében a kereseti tőke s járulékai fizetésére kellett kötelezni (99. nov. 29. 124,530.). — Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítéletét hhagyja a benne foglalt indokok alapjáu és azért, mert az a kötelezettség, a melyet az alp. község az 1880 : XXXI. és 1888 : IV. t.-cz. értelmében a vasút kiépítéséhez való hozzájárulásra nézve, mfelelő névértékű részvényeknek átvétele ellenében vállalt, a K. T. által szabályozott részvén3^aláirás természetével egyáltalán nem bír, hanem a magánjogi szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok szerint bírálandó el, a miből aztán önként folyik, h. alp.-nek K. T.-nek a részvény aláírásra nézve rendelkező 150. ős következő §-aira alapított kifogása nem vehető figyelembe, de másrészről következik az is, h. a felp.-i r.-t. alapszabályainak a részvénytőke befizetésére vonatkozó határozata sem alkalmazható alp. községgel szemben, hanem e tekintetben is a hozzájárulási nyilatkozat tartalma az irányadó, a mely szerint a hozzájárulási összeg az ennek fedezésére felveendő kölcsönből volt fizetendő (900. márcz. 27. 407.). — Curia : A tábla Ítélete a benne foglalt és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva hhagyatik. (900. nov. 20. 921.) löl § 18674. Curia : Habár a D) és 3. 7. a csatolt okiratok egySajdt részvc- mástól teljesen függetlenül el nem bírálhatók, mert a 3. 7. nyek zálogba- okiratban éppen arra az esetre mondott le felp. az alp.-nek előadóm a r.tsg.^eSeze^ összeg visszakövetelhetéséhez való jogáról, ha alp.-nek részéről. a D) a foglalt szerződési ajánlatát a megállapított záros határidőben el nem fogadja; és bár abban az esetben, ha a D) a. szerződési ajánlat jogilag lehetetlen teljesítésre irányult volna, annak el nem fogadása felp.-re nézve a 3. 7. alattiban az el nem fogadás esetére megállapított jogvesztést maga után nem vonhatná, mert jogilag lehetetlen teljesítés iránt érvényes szerző-