Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 235 részvényesi minősége nem függ- attól, h. a r.-t. megalakulásakor 1875: XXXVII. a K. T. 150. és 151. §-ának az alaptőke biztosítására, illetve a t.-cz. részvény aláirására vonatkozó szabályai mtartattak-e, mert a h. 159. §. é. vasutakra vonatkozó 1880 : XXXI. és 1888 : IV. t.-cz. a h.é.Selyi érdekű vasúti r.-t.-ok alaptőkéjének biztosítását és a megalakulás és a vamit alapiczégjegyzékbe való bevezetés feltételeit az 1880 : XXXI. t.-cz. 13. tása. és az 1888 : IV. t.-cz. 9. §-ában a h. é. vasúti r.-t.-ok különös viszonyaira való tekintettel a K. T. 150, 151. §§-ban foglalt intézkedésektől eltérő módon szabályozzák Ennélfogva a K. T. 150. és 151. § ai szabályainak meg nem tartása nem"akadálya annak, h. a községi segélyezési határozat a község részvényesi minőségét maga után vonja E felfogás helyességét igazolja az is, h. felp. r.-t., mint a hivatalból mtekintett czégiratokból kitűnik, alp. községet és a hozzájárulást hasonló módon mszavazó többi községet a megalakuláskor törzsrészvényesnek tekintette, a község hozzájárulását a részvénytőkéhez számította, ós a tsz. felp. r.-t.-ot ily módon megalakultnak tekintette és a czégjegyzékbe bejegyezte. De igazolja a fenti felfogás helyességét az is, h. a r -t. a törzsrészv.-ket csak az esetben tarthatja fenn és szolgáltathatja ki a község részére, ha a községet a megalakuláskor a mszavazott tőke erejéig részvényesnek tekinti. Minthogy pedig a r.-t. a megszavazott tőkének mfelelő törzsrészvényeket köteles átadni, ennélfogva már ebből is következik, h. a r.-t. a segélyezési tőkeöszszeget mszavazó községet, ha a segélyezési összegre igényt tart, a megalakuláskor részvényesnek tekinteni köteles. Az A) a.jkv. szerint a községi képviselőtestület a mszavazott hozzájárulási öszszegnek községi kölcsön utján leendő beszerzését határozta el. Felp. keresetében nem állította, h. alp. község a kölcsön kötésére vonatkozó határozatot mhozta, és a felp. által O) a. csatolt törvényhatósági határozatból és alp.-nek jkvi előadásából kitűnik, h. alp. község a kölcsön kötésére vonatkozó határozatot, a törv.hatóság meghagyása daczára, a per befejeztéig nem hozta meg. Azonban a kölcsön kötésére vonatkozó községi határozat mhozatalának elmulasztása a kereseti követelés megitélését nem akadályozza, mert a segélyezésre vonatkozó s a felettes hatóságok jóváhagyása folytán jogerejüvé vált községi határozat a község kötelezettségét és a felp. követelési jogát már magában véve megállapítja ; az a körülmény pedig, hogy a község a kötelezettség teljesítése végett szükséges összeg mszerzéséről nem gondoskodik, a község mulasztását állapítja meg, de a községet a segélyezési határozattal elvállalt kötelezettség teljesítése alól nem menti fel. Nem döntő e tekintetben az, h. a segélyezési határozatot jóváhagyó kormányhatósági határozatban figyelmeztetés foglaltatik az iránt, h. a kölcsönkötésre vonatkozó községi határozat a törv. értelmében külön törvényhatósági és kormányi jóváhagyás alá tartozik, mert a község törvényes kötelezettségére utaló ez a figyelmeztetés a segébyezésre vonatkozó községi határozat jóváhagyását nem teszi feltételessé. Ennélfogva alp.-nek ajkvi, tehát különben is elkésetten előadott időelőttiségi kifogását mellőzni kel-