Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)
•23i KERESKEDELMI TÖRVÉNY 1875: XXXVII. kezett jogügylet mbirálásánál tekintetbe nem jöhet. Kétséget nem t.-cz. szenvedhet ugyanis, h. a községek nem kötelesek a h. é. vasutak 159. §. kiépítését segélyezni, hanem arra csak jogositvák, a miből önként Helyi érdekű következik, h. a segélgösszeg mszavazását feltételektől tehetik fügvasut alapi-gövé; az 1888 : IV. t.-cz. 7. §-ában elöszabott felsőbb hatósági tása. vizsgálatnál pedig az ilyen feHételes határozat v. akként fogadandó el, a mint hozatott vagg pedig attól a jóváhagyás mtagadandó. Minthogy pedig felp. város közönsége a szóban levő 100,000 frt fizetését feltételekhez kötötte és azoktól utólag sem állott el : a m. kir. belügyministeriumnak 10 sz. a. mellékelt határozata mely szerint az alp. város által kikötött feltételek elejtettek, tulajdonkép azzal a jelentőséggel bir, mintha a B) a. határozattól a jóváhagyás mtagadtatott volna. Jóváhagyás hiányában a B) a. határozat kötelező erővel nem birván, felp.-t az arra alapított keresetével annál inkább el kellett utasítani, mivel maga is beismerte, h az alp. város által kikötött, bár nem lehetetlen feltételeket nem teljesítette st'b. (901. ápr. 18. I.). 18673. Budapesti keresk és váltótsz.: Nem vitás a felek közt, h. az 1893. máj. lö-iki közgy. jkv. szerint alp. község képviselő testülete által a versecz—lugosi h. é. vasút építéséhez való hozzájárulás kérdésében hozott s a B) és C) a. mellékeltek szerint törvényhatóságilag és kormányhatóságilag is jóváhagyott határozat az 1888 : IV. t.-cz. 7. §. b) bek.-ben szabályozott segélyezési határozat jellegével bir. A vita a felek közt a körül forog, h. alp. ellenirati előadása szerint a határozat a község részvényesi minőségének megállapítását czélozta, azonban, mint ilyen a K. T. 150., 151. §-aiban foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyása folytán hatálytalan, mig felp. válaszbeli előadása szerint e határozat a részvényjegyzés fogalma alá nem tartozik. Ennélfogva mindenekelőtt azt a kérdést kellett eldönteni, h. a község által az 1888 : IV. t.-cz. 7. §. 6. bek.-ben szabályozott segélyezési határozat mily jogviszonyt állapit meg. E tekintetben abból kell kiindulni, h. az 1888 : IV. t.-cz. 7. §. 1., 6. és 10. bek. értelmében a község a h. é. vasút létesítését egyéb módozatokon kívül egyszersmindenkorra megszavazott tőkével is segitheti; a mely tőkeösszeg ellenében r. t. alakulása esetén, mfelelő összegű részvényeket vagy törzsrészvényeket kap. Minthogy pedig az idézett t.-cz. 9. §. a) p.-ja értelmében az állami, törvényhatósági és községi hozzájárulások összegét, mint a megalakulandó r. t. részére biztosított részvénytőkét kell számításba venni; minthogy e szerint a községi hozzájárulási tőkeösszeg a törv. értelmében részvények ellenében adatik és a megalakulandó r. t. r.-tőkéjéhez számítandó, és minthogy valamely megalakulandó r.-t. r.-tőkéjéhez részvények ellenében való hozzájárulás egyértelmű a részvényesi minőség megállapításával, ebből következik, h. a községnek segélyezési határozata a mennyiben azt a később megalakuló r.-t. alapitói elfogadják, a törv. értelmében a község részvényesi minőségét vonja maga után a mszavazott segélyezési tőke összeg erejéig. Egyszersmind meg kellett állapítani azt is, h. a község